Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Pálffy József: Herényi István: Szent Vid várának és tartozékainak története

történetírással. Ez idő alatt különböző folyóiratokban tette közkinccsé kutatásainak eredményét. Ügyvéd, nyugalmazott törvényszéki bíró és a történelem tudományok kandidátusa. 1963 óta jár családjával együtt Velembe. Barátságunk is ekkor kezdődött, melyet a közös érdeklődés csak szorosabbra kovácsolt. Majd a Pákó hegyen telket vett és egy kis szakmai segítséggel szinte saját kezűleg építette fel kedvenc házikóját. Ebben a házban kapott helyet a hosszú évek kutató munkája alatt összegyűjtött levéltári anyag és könyvtár. Velemnek és környékének szerelmese lett. Az év 12 hónapjából legalább nyolcat Velemben tölt el. Kutat a levéltárakban és az összegyűjtött anyagot folyóiratokban, vagy könyv alakban jelenteti meg. így született meg sok éves kutató munka eredményeként Szent Vid várának és tartozékainak története. Kő szeghegy alj a története, 800-1828. amely ez évben jelent meg. A könyvnek nagy értéke, hogy egy kötetbe foglalva adja az olvasó kezébe Kő szeghegyalj a öt községének történetét. A bevezetésben a községek nevének eredetével magyarázza keletkezési évüket. Ehhez a névtudomány segítségét használja fel. Velemnél a Velján névnek két variációját is közli. Velem és Velen. A Velen név régi oklevelekben folyamatosan előfordul. Pl. Welen: 1086. Welen. 1162: IN villa Welen/ v.o.: ma Vas vármegyében Velem községet. Csak oklevelekben közönséges név a Velen/v.ö.: ERBEN:Regesta/Szerbhorvátban Velen. MIKL. P.N. Deutschr. X.22.233. Rad. LXXXII.102./ A szó a Velmir, Velimir becéző alakjai. Melich János: Szláv jövevény szavaink. 1/2. Bp. 1905. 130 p. A Wel név pedig előfordul a Zsigmond kori oklevéltárban. I., 1387-1399. Bp. 1951. 94.p. No. 940., valamint Anjoukori Okmánytár. Lkot., 1301-1321. Bp. 1878. 541.p. No. 360. Bozsok nevének első említése 1279, míg a Heves megyei Bozsokkal már 1132-ben találkozunk. Doroszló található még Bács-Bodrog vármegye apatini járásában. (Trianon óta jugoszláv terület.) Cáknál említett Szák Komárom megyében van. Szerdahelyitanya található Fejér és Szatmár vármegyében. A terület című fejezetben a hegyek, vizek, települések nevével ismerkedhet az olvasó. Velemben csak Kisszert ír, pedig a Kisszerrel szemben levő keleti oldalon van a Nagyszer. Ez lemaradt a könyvből. Az épületek ismertetésénél a 10. oldal utolsó mondata „Velem nevezetessége még a szerdahelyi határban levő Schulter féle vízimalom." hibás. Ezt korrigálja az 57. oldalon Velem gazdálkodása alatt említett három malom, melyből az egyik a Schulter malom. A jelenlegi műemlék malom Velem, Rákóczi u. 1. szám alatt van. 84