Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Pálffy József: Herényi István: Szent Vid várának és tartozékainak története

Kendig: 726 m. Turista és katonai térképeken Velemtől északra található ez a név. A legrégibb erdei térképeken ezen a tájon az Avar -néha Avar— hegy elnevezés található. Kb. II. József császár, a kalapos király rendeletére végzett földmérések óta szerepel a térképeken a Kendig név. Azóta éttől keletre nem messze és nem sokkal alacsonyabban kiemelkedő másik csúcs viseli az Avár-hegy elnevezést. Velembol Bozsok felé vezető hegyi úton található még a Kendig-völgye. A honfoglalás előtti részében olvashatjuk: „Velemben található egy őskori temető...." Ezzel szemben az eddigi kutatásokból a következők olvashatók. „Szt. Videt valóságos mintakollekciójává teszik a bronzeszközöknek. Miske báró gondos összehasonlító tanulmányaival szenzációs eredményekre jutott ebben az irányban is. Sajátságos, hogy az állandóan lakott helyen nem ismerünk egyetlen Prehisztorikus sírt sem, kivéve azokat a részleges temetkezéseket amelyeknek a későbbi telepesek a megtalált csontokat egy üvegbe dobva másodszor is eltemették. A sírok fölé nem emeltek dombokat, a lapos sírok jeltelenül rejtőznek a föld mélyében, pedig hozzávetőleges számítás szerint az 1000 éven át lakott telepen legalább 11 000 sírnak kellene lenni." Bozsok történeténél a könyv 37. oldalán megemlíti, hogy 1698 április 15-én II. Rákóczi Ferenc volt Batthyány Ádámnál látogatóba. Érdemes lett volna még megemlíteni, hogy a fenti napon kelt Eszterházy Pál nádorhoz címzett levelét itt írta, melynek levélvívője báró Szirmay István volt. Valamint azt is, hogy Ferenc császár a császárnéval együtt 1813-ban Bozsokon vendége volt Althan grófnak. Az általam közölt kiegészítések segítőszándékúak, a kötet kiegészítéséhez. A könyv nagy előnye, hogy részletes leírást ad az öt község történetéről. A földrajzi meghatározások után a faluk kialakulásának történeti bemutatása következik. Az úrbéresi viszonyok és a mezőgazdaság felvázolására is sort kerített. A nevesebb ősi családok mellett megismerhetjük a falu népének életviszonyait. Részletesen szól az egyházakról, különösen a reformációról, majd az ellenreformációról. A könyv hasznos segédanyaga lehet a honismerettel foglalkozóknak, és a tanároknak. Jó volna, ha az önkormányzatok a községük könyvtárában is elhelyeznének pár darabot az olvasók részére. (Herényi István: Szent Vid várának és tartozékainak története. Koszeghegyalja története, 800-1828. I. köt. Velem, 1992. 103 p.) PÁLFFY JÓZSEF 85