Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész
Tehát mind a Peren, mind a Pren alakjainkat török eredetű éknek tekinthetjük. A Perint nevünk ennek megfelelően vagy a Béren ( — Peren) kabar-török törzsnevünk -d ~ t képzős változata vagy az ugyancsak ótörök herendi (=megadta magát) népnév 55 megjelenése. Ez utóbbi esetben az -i kopott le a szó végén a magyar hangtörténeti változásoknak megfelelően. A helynév forrása természetesen nemcsak egy török törzs v. etnikum lehetett, hanem a hozzájuk tartozó vagy a róluk elnevezett személy is, hiszen ismerünk Bereyn (1255) 56 és Berendi (1138/1329) 57 és Pere vagy Peruén személyneveket is. 58 Csak megemlítjük, hogy a Veszprém megyei Berhida vagy Perhida régebben: 1363, 1444: Berenhyda, 1366: Bermhyd, stb. 59 nevet viselte és Premartunnal (1237-40) a Berhidához csatolt mai Peremartonnal is szomszédos volt. E neveknél ugyanazokkal a hangtani tendenciákkal találkozunk, mint a Perint név történetében. A Perint név török, valószínűleg kabar-török, de a helynév viszonylag késői felbukkanása miatt esetleg besenyő vagy kun-török eredete —hasonlóan a megye több más nevéhez (pl. Kozár, Tömörd, stb.)— nem vitatható. Lehetséges, hogy a berény törzs tagjai egykor az egész Perint patak völgyét megkapták szállás-területként. RUM A földrajzi-etimológiai szótárunk szerint a Vas megyei Rum falunév német eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. Ennek a Ruhm névnek a magyarországi előfordulására azonban csak az 1981. évi budapesti telefonkönyvben talál példát. 60 Ezért kételyünk támad e magyarázat helyességében. Bármennyire is meglepő, a név Róma nevéből származik. Azonban nem a Pannóniát uralmuk alatt tartó rómaiak hagyták örökül. A S avar iához vagy Scarabantiahoz hasonló római kori nevek —visszamaradó elégséges római etnikum híján— nem állták ki az idők próbáját. A név többszörös áttétellel került hozzánk. Róma bukása után Keleten örökébe a Kelet-Római Birodalom, Bizáncz lépett. Mivel ennek a középpontjában görög etnikai területek álltak, a szomszédos szláv és törökfajú népek a görögöket is rómaiaknak, „rw/n"nak nevezték, 61 majd ugyanezzel a névvel illették a kisázsiai görög területeket elfoglaló törököket is, rumszeldzsuknak nevezve őket. 62 A mongol-tatár csapások alatt széteső szeldzsuk-török birodalom egyik 13. századi utód-államát is Z?um-nak nevezik. Lázár Gyula írja már 1877ben „Azon kisebb államok között, melyekkel a mongolok első kitakarodása után találkozunk, első helyen áll Rum 9 azaz a keleti, másként a konjai vagy ikoniumi szultánság, Kis-Azsia belsejében. Innen indult ki a törökök világhatalma, ..." 63 54
