Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)
1. szám - ADATTÁR - Lekli Béla: Török személy- és helynevek Vas megyében II. rész
Kazár, Uz, Besenyő stb. Árpád kori neveink jelzik, hogy a törökségben a népnevek mindig személynevekké váltak. Es persze fordítva is. így lehetett ez a rum esetében is. Rásonyi személynévtára Rumi és .Rum-kusu török személyneveket ismer. 64 Azt gondoljuk, hogy kunok közé keveredett kisázsiai török, vagy Anatóliát is megjárt, később pedig Magyarországra került kun (tatár?) viselhette azt a Rum nevet, -esetleg csak mint ragadványnevet—, amit mint birtokos, —a korabeli helynévadási szokásoknak megfelelően—, birtokára is ráruházott. A közeli török személynévi eredetű falunevek sokasága —Tanakajd, Gyanógeregye, Kolta, Nyogér, Sótony, Tápián, Kocs, Köcsk, Göncsegpuszta stb.— egyértelműen alátámasztják ezt a véleményt. (PERESZTEG) TACSKAND Vas megyei lakott hely Káld belterületétől délnyugatra Göncsegpuszta mellett. 1332-ben Twskand önálló település, amit csak 1907-ben egyesítenek Hosszúpereszteggel. Kiss L. helyesen a nevet rokonnak tartja a zalai Teskand-dal (1271: Tuskand) és mindkettőről azt írja, hogy „valószínűleg" török eredetű személynévből keletkezett, de a részletek vitatottak. Lehet, hogy a magyar -d képzővel megtoldott csagataj tusqan 'nyuV rejlik benne. Lehet azonban a török tuskandi 'megbékly ózott* is. 65 Azt gondoljuk, Tacskánd vitathatatlanul török eredetű. Tacskand és Teskand első írott alakjai egyértelműen kapcsolatba hozhatók a fenti két török szóval. Tény az is, hogy mind az állatnevek, mind pedig a különböző igei alakok a török nyelvekben igen gyakran váltak személynévvé. A magyar nyelv az egyik esetben a -d kicsinyítő képzővel, másik esetben az -i lekoptatásával járulhatott hozzá a név kialakulásához. Mivel a törökségnél ismeretes a Tusqan személynév 66 valószínűbbnek tartjuk a személynévvé vált tusqan = nyúl közszóból való származását. A hasonló hangzású Tescench magyarországi kun személynév (1284) 67 , valamint a közeli két kun helynév (Göncseg és Nyogér) Tacskánd kun eredetét sugallja. JEGYZETEK Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. (továbbiakban: Kiss, 1978.) 539.p. 2 Rásonyi László-Baski Imre: Qnomasticon Turcicum. Bp. 1986. (továbbiakban: Rásonyi-Baski: OT.) 63.p. Turistik Sözlük = Török-magyar útiszótár. Bp. 1987. 247.p. 4 Pais Dezső: Kál és társai. = Magyar Nyelv, 1924. (továbbiakban: Pais, 1924.) 123.p. 5 Rásonyi Baski: OT. 69.p. 55
