Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - ADATTÁR - S. Pável Judit: Emlékeim a Vasi Szemle évfordulója alkalmából

S. PÁVEL JUDIT EMLÉKEIM A VASI SZEMLE ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Különös évforduló ez a hatvanadik! Az élet a számokkal nincs mindig összhangban, rácáfol a szabályokra. 1933-tól eredeztetjük a Szemlét, első évfolyama 1934-ben vált teljessé, Pável Ágoston életében 11 évfolyam került kiadásra és a zárószámot 1949. január 1-én jelentették meg. Azután 9 évi szünet következett és az újraindulástól napjainkig hű képet ad a megye tudományos életéről, színvonaláról. A Vasi Szemle szerkesztése Pável Ágoston, a tudós, a tanár rendkívül sokoldalú emberi egyéniségéhez legközelebb álló feladat volt. Mivel a lánya vagyok, könnyen érhet az elfogultság vádja, ha róla beszélek, vagy írok. A Savaria Múzeum Irattárának kijegyzetelése és megőrzött írásai, levelezése alapján több forrás áll rendelkezésemre, mint a kutatóknak általában. Szeretném emlékezéseimet sok idézettel igazolni és olvasóimat ezzel gazdagítani. 1939. nov. 4-én ezt írja Édesapám Beké Ödön professzornak: „Minden tettvágyam a Vasi Szemle állandó és színvonalas fejlesztésében élem ki. Ezért —tudom— sokat fel is áldozok (saját karrierszerű boldogulásomat pl.), de nem tudok megalkudni a külső érvényesülés javára." A Szemle szerkesztése miatt huzakodott annyira —hűséges barátainak: Bekének, Banner Jánosnak, Sík Sándornak, Várady Imrének, Visky Károlynak és Édesanyámnak is állandó unszolása ellenére— a szegedi egyetemi katedrától. Bekének közel 60 éves leveléből idézem Édesapám jellemzését erre vonatkozólag: „Ráismerek Asbóth kiváló tanítványára, aki tisztára a tudományért, s nem mint ma általános — az érvényesülésért dolgozik." Pável Ágoston szerkesztői munkájáról a Vasi Szemle fennállásának 30. évfordulója alkalmából írtam a 1964. évi 1. számban. Akkor részletesen foglalkoztam a lapindítás bonyodalmaival és szerkesztői tevékenységével. Most csak néhány időszerű és jellemző mozzanatot szeretnék feleleveníteni. A folyóirat megindítása körül sokan bábáskodtak. A Múzeum 1925-ös, 1926-27-es Évkönyvei, főleg Gayer Gyulának ezekben megjelent ismertetései nagy hazai és külföldi visszhangot keltettek. Ezen felbuzdulva Benda, Fromm, Gayer és Pável együtt harcoltak rendszeres, tudományos kiadvány megjelentetéséért. A Múzeumi Bizottság 1929. februári felterjesztésében Édesapám ezt h;ta: „A Múzeumnak valósággal exisztenciális érdeke egy ál29