Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - Kuntár Lajos: Iskola a magyarság védelmére —Szentgotthárd gimnáziuma 100 éves—

vidékről egybegyűlt ifjak elméjét elláttuk a szükséges tudással, lelkét eltöltötte a magyar nemzet mérhetetlen szenvedése, csodás története, szívében kigyulladt a hazaszeretet szent tüze, mely fellobog, de ha még nem eléggé erőteljes el is hamvadhat.", ezért kell a munkát folytatni még további négy éven át, mert „Ha valahol úgy itt van létjogosultsága egy középiskolának, itt vár reá nagy feladat és magasztos hivatás a magyar Haza javának és általános művelődésnek előmozdításában Ha a szép reményekre jogosító V. és VI. osztályt nem fejlesztenénk tovább avagy beszüntetni lennénk kénytelenek ez a gymnasium lassú, de biztos halálát jelentené," annak az intézetnek, amely bebizonyította, hogy „jó honpolgárokat, munkás művelt embereket nevel a magyar társadalomnak, vagy talán olyan olcsó már a művelt magyar ember ebben a hazában, hogy azt a 20-22 ezer koronát, amelybe az államnak a főgymnáziummá fejlesztés kerülne, nem érné meg a 20-22 középiskolát végzett ifjú?" A főgimnáziummá fejlesztésnek szükségességét továbbfejlesztgetve Szentgotthárd vezetősége igy fogalmazta meg az iskola feladatát: „Azt a napról napra folyó és erősbödő idegen befolyást és törekvéseket, melyek itt munkálkodnak, hol nyíltan, hol titkon áskálódva nem ismerheti csak az, ki azoknak közvetlen szemlélője. Minden csak félig magyarrá tett ifjú egész nyereséget jelent, mert nem lesz titkos belső ellenséggé. Aki hazánknak ezredéves történetét megismeri a történelem igaz megvilágításában lehetetlen, hogy ne érezzen a nemzettel, de nekünk a meghamisított történelem valótlanságaival kell előbb megküzdenünk, ha a német vidék gyermekét a magyar nemzet szeretetére kell tanítanunk! Tévtanok irtása az aknamunkák lerombolása a magyar haza szeretete, a magyar kultúra terjesztése: íme ezek a legfőbb feladatok, melyeknek teljesítése egy csonkán hagyott négy osztályú gymnasium igen gyenge." Szentgotthárd kitartó harca algimnázium létesítésére, majd annak teljessé tételére, vagyis főgimnáziummá fejlesztésére sikerrel végződött: az iskola 1993-ban, vagyis alapításának századik évfordulóján folyamatos működéssel immár a 101. tanévet kezdte meg. Az a körülmény, hogy a kis Szentgotthárd a nálánál nagyobb járási székhelyeket megelőzve létre tudta hozni megyénk harmadik, államiként első gimnáziumát, önmagában is indokolja, annak elemző vizsgálatát, hogy az alapítók szándékai az iskola történetének egyes szakaszaiban hogyan valósultak meg, illetve alakultak a korgazdasági és társadalmi viszonyai közepette. Az kétségtelén, hogy Szentgotthárd vezetői veszélyeztetve érezvén magyarságukat, magyarosítási célt is szolgáltak, de nem ez, jóval inkább a védekezés volt a főtörekvésük a gimnázium működtetése útján. Azt akarták elérni, hogy a nagy áldozatokkal 9