Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1993. (Szombathely, 1993)

2. szám - Kuntár Lajos: Iskola a magyarság védelmére —Szentgotthárd gimnáziuma 100 éves—

létrehozott és működtetett iskolájuk Magyarország hű fiaivá és nem ellenségeivé nevelje az idegen anyanyelvű diákjait is.

8 Fennállásának századik évét ünneplő gimnázium kiérdemelte, hogy elemző vizsgálat alá vegyük, kimutassuk hogyan felelt meg története első negyedszázadában az alapítóknak az emlékiratban kifejtett céloknak, szándékoknak. Vargha Cáborék világossá tették, hogy a németség és a szlávság hullámverésébe szorult magyarság identitásának megerősítése, nyelvének megőriztetése, legfőképpen pedig a műveltség terjesztése az iskola feladata. A gotthárdi iskolaalapítók a reformkor legjobbjai küzdelmeinek megváltozott körülmények közötti folytatói. Ok is a kiművelt emberfők sokasítását kívánták elérni, mégpedig nemcsak a magyarság, hanem a vele élő, állandó érintkezésben lévő németek és vendek gyerekei körében is. Jó lenne kimutatni, hogy ezt milyen eredménnyel végezték. Az az utalás, amelyet egy szlovén történész tett, csak érintőleges. Véleménye szerint: „A rossz szociális körülmények, valamint a magyar nyelv hiányos ismerete miatt a Mura és a Rába közti szlovén gyerekeknek csak jelentéktelen száma tanult itt. Alapításakor, az 1893-94-es tanévben 60 tanulója közül csupán 6 volt szlovén és a Monarchia szétesésekor, az 1917/18-as tanévben is, amikor elérte a legmagasabb tanulólétszámot (249-t), köztük mindössze 9 volt szlovén." E rövid statisztikából a szerző levonja a következtetést: „a környékbeli szlovéneknek nem okozott különösebb kárt."

9 Nem kívánok vitába szállni Miroslav Kokolj tizenhét évvel ezelőtt elmondott és rá két évre megjelentetett véleményével, az azonban számomra nem érthető, hogy miért lett volna kár, ha a szlovénség több gyereket küldött volna Szentgotthárd gimnáziumába. Többen voltak e gimnáziumban osztálytársaim, még többen iskolatársaim, akiknek vend volt az anyanyelvük. Többen lettek közülük papok, jogászok, orvosok, tanárok, tanítók. Nekik ez a gimnázium adta meg a diploma megszerzésének lehetőségét. A szülők anyagi helyzete, méginkább a tanulók tanulmányi eredményei, folytán csak 4-5, vagy ennél kevesebb osztályt elvégzők is többtudással váltak jó iparossá, kereskedőkké, adminisztrátorokká, gyári üzemvezetőkké stb. A gimnáziumba járásuk —szerintem— hasznukra és nem kárukra vált! Bizonyára hasonló volt a helyzet a német anyanyelvű gyerekek esetében is, de ezekről nincs közvetlen tapasztalatom. Köztudott, hogy a németség nagy többségét Trianon elcsatolta hazánktól. Az országhatár természetszerűleg megnehezítette gyermekeiknek Szentgotthárdon történő taníttatását, illetve erre nem is volt szükség, hiszen az új anyaországukban bő lehetőség adódott határaikon belüli iskoláztatásra. A meghagyott néhány németlakta községből 1926 és 1934 között, az itteni diákoskodásom idején, csak 2-3 tanuló képviselte a németséget Szentgotthárd gimnáziumában.

10 10