Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás

sát a Vas megyei mellékfolyók figyelembevételével kívánja megoldani, csökkentve ezzel Sopron és Győr megye területén is az árvízveszélyt. Jelentős e munka azért is, mert javaslatainak egyes elemei néhány év múlva újra fölbukkannak a Rába szabályozásával foglalkozó mérnökök terveiben. Mielőtt azonban forrásunkat elemeznénk, következzék maga a "tudományos értekezés." "Alulírottak főméltósága herceg Batthyány Fülöp őkegyelmessége áltál részént kegyesen meghívó, részént hivatalunk szerint utasítva lévén arra, hogy Körmend mezővárosában a Rába vize által megrontatott malom felépítése eránt, szoros megvizsgálás és a környülmények megítélése után, oly javallatot terjesztenénk címzett őhercegsége elejbe, mely által teljes bizalommal remélhetné, hogy az érintett malom hasznos, állandós és a várható, talán távul nem is lévő Rába tökéletes regulatiójának ellenkező is nem fogna lenni E folyó esztendei augusztus hónap végső napjaiban Körmenden ősszve jővén, a hely színén a szükséges vizsgálatot megtévén, ezen messze elágazó tárgy és érdem eránt mindenekelőtt a jövendőbéli regulatióra nézve is, augusztus 27-kén össze ülvén, hosszas tanácskozás és értekezés után, következendőkben állapodtunk meg. Először. Hogy a Rába és ennek árvizei eligazításának lehetséges tudományos és hasznos alapja egyedül csak abban áll, hogy a Rába völgyében két vízágy legyen. Egyik északrúl, vagyis malomcsatorna, melynek élő vízét adnák a Lapincs, Pinka, Sorok és Gyöngyös folyóknak vizei A másik rábai szabad vízágy minden akadály vagy épület nélkül legyen délrül, melynek vízét adná a Rábának egész vize, a Lapincs, Pinka, Sorok és Gyöngyös folyóknak pedig azon fölösleg vize, mely a malmoknak szükséges nem volna. A természet, valamint más vizeknek völgyeiben, úgy a Rába völgyében is megmutatja az elhibázhatatlan igaz utat, mert Keresztúriul fogva Csákányig a Rába és Lapincs árvizeinek és az északi szélső befolyásoknak egy vízágyat (a gasztonyi patakot), minden emberi rongálások ellen is, a völgynek északi szélén fenntart a Rábának által ellenében, mely Rába Csákánynál a völgynek déli szüeirúl az északi részére által változván, azonnal nemzi az által ellenben levő Csörnöc vagy Herpenyő folyást csaknem szakadatlanul Pápócig útmutatásul, hogy a Rábának erre kelletik maholnap okosan vitetődni, mint szabad folyású víznek, melyet semmi emberi küszködés, a Lapincs befolyásán víz után alul véve, malompatakká nem tehet. Ezen princípium különösen alkalmaztatható tekintetes Vas, Sopron és Győr vármegyékre egyenként és összvösen is. A malmokat nem pusztítja, hanem jobbakká teszi. Temérdek áskálásokat nem kíván, mivel a szabad víz ereje a csekély árkokat és a Herpenyő folyását (csak szélei a fáktúl tisztíttassanak ki) megfogja bővíteni A kapuvári Rába-toroknál lévő vízosztó épületet a kis-rábai malmok hasznára, amelyekre most kölletlen víz szorul, és a nagy-rábai árvizeknek megszüntetésére Pápócfelé elkerüli Az alsó tekintetes vármegyékre több vizet nem küld, mint azelőtt folyt oda, mivel az árvizek egymást össze nem várják, hanem az alsó már lefolyt, még a fölső meg nem érkezett. Több ily hasznait ezen princípiumnak könnyű lészen előadni, ha a szükség kívánná Amit itten mondunk, mindazt a helyszínen tétetett szoros vizsgálat és megfontolás, mint egyenes ítéletet szülte. . Másodszor. Tekéntve ezen előadott princípiumára az egész Rába árvizei eligazításának, de magára a malomépítésnek alaptörvényeire is támaszkodva, a körmendi malomnak munkába veendő építésére nézve, ezekben egyeztünk meg: a/A malomnak új feje magasabbra ne emeltessék, mint a régi, mivel ez a kis víznél 1,5 lábnyival feljebb van, mely vízálláson fölül a közép-alsó víznek színe három lábbal tapasztaltatván fellebb 76