Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás

uralkodni, akkor még a malom jó sikerű lészen. A nagy árvizeken fölül emelni akarni a malom fejét a Rábánál, úgyis csak molnári képtelenség kívánhatja. b/ Minden kerék külömb zsilipbe legyen téve, mivel ezt a mechanikai tudomány úgy kívánja, azért, hogy az egész eset és víznyomás minden keréknél egyaránt szolgáljon, hogy egyik kerék a másikat ne hátrálja, és így a molnárnak ne legyen szüksége azon irtóztató sebességet a víz felemelésével megszerezni, mely áfát úgy kimossa, mintha föld volna előtte. cl Hogy pedig azon fő ellenvetés megszűnjön, mintha ezáltal a gerendelyek kelleténél hosszabbak lennének, azért a kőpad szélessége hét lábnyi, a zsilipek belső szélessége három lábnyi légyen, mind a hat kerékre egyenként, a vízi fáihoz pedig közel kell az első zsilipoldalt tenni A hosszabb gerendelyek átmérője két lábnyira vagy valamivel többre vétessék dl A belső kerekek oly nagyok legyenek, amilyeneket az épület hossza megenged, azért a kőpadoszlopok összeérve állíttassanak. A fogak távolsága középtűi középig négy hüvelyknyire^ legyen. A vízeskerekek átmérője egyharmadával hosszabb legyen, mint a fogaskerekeké. Harmadszor. Hogy a kelletlen erő károsan a malomra ne túdóljon, abban egyeztünk meg hogy beeresztő táblás zúgó építessék a rábai több malmoknál szokásban levő módon, annyival a malmon felül, hogy ez a várost is oltalmazza az árvízektűl, ideértvén a Pinka áradásának benyomulása ellen teendő töltéseket is. Negyedszer. A molnárok Jdnyöknek és víztelhetetlenségöknek, mely mindenkor a fő és méltóságos uraságoknak nagy kárával vagyon, összefoglalva, megszüntetésére azt találtuk jónak: a/Hogy a körmendi nagy hídnak jobb játul víznek felfelé, a második görbületig 654 ölnyi hosszú áltálmetszés tétettessék a felesleg víz levételére, mely áltálmetszés a hídnak hasznára is fog válni az egyenes folyás miatt. b/Ebbe keresztül, a természetes vízágytúl 60 ölnyire, építtessék 24 öl széles vízáltalejtő gerendafej, a malom fején 3 lábbal és a malomcsatornában véve minden 100 öl távozatra két hüvekkélfellebb emelve, vízsűrűségű cölömpfalra, egyenként 5 öl szárnnyal, melynek eleje rőzse és pőzs (Faschine) építéssel erősíttessék meg. Hátul pedig a vízugrás által akasztatni szokott veszedelmes gödör eltávoztatására csináltasson egyfarazati vízágy két ugrással, 5 öl hosszúra nyújtva, egyes cölömpü gerendákra szegezett vastag deszkázatból, melynek alja szorosan kitömétessék és kirőzséztessék Az építésnek rendje megkívánja, hogy előre az új ásás megtétessék a vízerőnek használása végett, azután építtessen a vízáltalejtő zúgó, akkor a beeresztő táblás zúgó és malom. Utoljára a malomnál lévő nyílást a víz agyán oly magasan vízsűrűségű töltéssel bé kell rekeszteni, hogy a legnagyobb víz meg ne haladja. Ezen töltést a malomnak vízépülete mellett víz felül is alább folytatni szükséges lészen, a hátulsó víznek nagyjából való elterelésére. Költ Körmenden, augusztus hónak 28-kán 1827. Beszédes József Szalay János sárvízi és dunai királyi Vas vármegyének hites fővízmérő ide meghívattatva földmérője Saffarits Ferenc Harangozó János uradalmi, kanizsai kerületbéli uradalmi, körmendi hütes földmérő hites földmérő"^ 11