Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)
1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás
Vas megye vezetősége a 19. században nemegyszer fékezője volt az átfogó Rábaszabályozási tervek végrehajtásának, saját területén mégis sokat tett az árvizek megfékezéséért. Az országhatár és Sárvár közötti Rába-szakasz felezőpontjában fekvő Körmend mezőváros kezdeményezője volt e törekvéseknek. A 17. század elejétől ugyanis a Dunántúl egyik legnagyobb főúri családja, a Batthyányak birtokolták, akiket a város és a folyó mentén fekvő uradalom veszélyeztetettsége arra kényszerített, hogy olykor egyénileg kezdeményezzenek, máskor meg — ellentmondásosan ugyan, de — részt vegyenek a szomszédos megyéket is érintő folyószabályozásban. A19. század elején néhány kisebb ártéri és partvédelmi munkát végeztek a körmendi Rába-szakaszon, de ezek végrehajtása is komoly gondot okozott Etényi Mihály uradalmi mérnöknek. Batthyány Fülöphöz intézett levelei mutatják a helyi kezdeményezés korlátozott lehetőségeit: kevés a helybeli szakképzett munkaerő, magas a munkabér, nem hajthatják végre a mérnöki tervek előírásait és a sok fáradság meg pénz veszendőbe megy. 1801. szeptemberében ezt írja: "Addig is míglen a tekéntetes úrnak kegyes feleletét venném, azon régi Rába folyásait... tömetem, tőttetem és formát adatok mintegy 60 ölnyire 16 a reguláris ároknak és mellékes tőttésnek. De ezen munkának öle kilenc foréntba került 17 mind az föld kihányassál, mind az árok szélesétéssel és vízfolyások betöltésével. És mivel várakozni nem lehet, mellém vettem az építőmestert és ácsot, azon tóásókkal erga ratificationem megalkudtam és dolgoztatok..." 18 1810-ben arról értesíti Batthyányi, hogy "...már másodszor rontja el a víz azon famunkát is, melyet a víz ellen csináltak, így tehát ha a fundamentum rosszul vagyon csinálva, mind a fa, mind a kő, munka veszedelemben vagyon, melyet az accordált munkák okoznak és akik az ingénieur fundamentális rajzolatja ellen készültek..." 19 Az 1810-es évektől Harangozó János viselte Etényi Mihály tisztségét. Mint e korszak hasonló beosztású mérnökei, ő is sokféle munkát végzett: foglalkozott az uradalmi földek fölmérésével, építészettel — kezdve az istállók elkorhadt padlójának javításától, kastélyok és templomok igényesebb felújítási munkáin át, új épületek tervezéséig —, részt vett Körmend utcahálózatának korszerűsítésében — 1834ben a Sóház utca szabályozását irányította —, végül bekapcsolódott a Rába menti árvízvédelmi munkába. 20 Működésének mintegy 30 esztendeje összefonódott a 19. század első felének Rába-szabályozási kísérletével, amelynek megvalósításán országosan is elismert mérnökök fáradoztak. Harangozó János munkáját ekkor már egy jól kiépített uradalmi hivatali apparátus segítette. Mindenekelőtt a Körmenden létrehozott Mérnöki Hivatal, amelynek közvetlen felettes szerve a Körmendi Központi Igazgatóság volt, élén a prefektussal, legfelsőbb hatósága pedig a Bécsi Központi Igazgatóság, egy direktor irányításával. 21 Harangozó munkássága során kapcsolatba került Beszédes Józseffel és Keczkés Károllyal, ismerte a Rába-szabályozással kapcsolatos elképzeléseiket, sőt mielőtt Beszédes 1828-ban elkészítette volna átfogó vízrendezési tervét, Batthyány Fülöp megbízásából, Beszédes és még két megyei mérnök mellett, részt vett egy "tudományos értekezés" elkészítésében, amely fölvázolja a Vas megyei Rába- szakasz regulációjának tervét. A terv nemcsak azért érdekes mert Körmend védelmét is érinti, igazi jelentősége az, hogy a Rába szabályozá75
