Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - ADATTÁR - Varga J. János: A körmendi uradalom és a 19. századi Rába-szabályozás

helyezni, amelynek mélysége megegyezett volna a főág mélységével. "Malomcsatornának tekintette a Kis-Rábát is, amelyben csak annyi vizet kívánt hagyni, amennyi a malmok hajtásához szükséges."

12 1838. szeptember 24-25-én biztosi gyűlést tartottak Győrben, ahol az érdekelt megyék (Vas, Sopron, Győr) elfogadták Keczkés Károly szabályozási tervét. Egyetértettek abban, hogy a rendezést a Rába teljes hosszában végre kell hajtani, s a munkát a legveszélyeztetettebb szakaszon, a győri torkolatnál kell elkezdeni. Később azonban a megyék között ellentétek támadtak, amelyek zátonyra futtatták a szabályozás ügyét. 1842-ben Vas megye húzódozni kezdett attól, hogy a munkába bekapcsolódjék, Győr és Sopron megye pedig hosszas vitát folytatott a Rábca-szabályozás kérdésében. 1843-ban Vas megye már nem is képviseltette magát az újabb megbeszélésen, sőt kilépett a Rába-szabályozásból is.

13 Kisebb, helyi jellegű védelmi munkáktól eltekintve hosszú ideig nem történt lényeges változás a Rába mentén. Végül — néhány tekintélyes helyi földbirtokos és az érdekelt megyék egy részének kezdeményezésére, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium támogatásával — 1873. novemberében megalakult a Rába-szabályozó Társulat. Vas megye képviselői tiltakoztak a Társulat megalakulása ellen. Kétségbe vonták azt, hogy a szabályozás Vas megye területén egyáltalán szükséges lenne. A folyó mentén vasút épült, amelynek töltése biztonságot nyújtott a víz ellen. Az volt a véleményük, hogy csak akkor lenne értelme a Rába szabályozásának, ha ezáltal a folyó hajózhatóvá válna. Sérelmezték azt is, hogy a társulat a Rába, Fertő és Hanság kérdésével is foglalkozni kíván. Mivel a Rába árterének több mint a fele Vas megye területén fekszik, ők fogják a legtöbb hozzájárulást fizetni, ugyanakkor nem kerülnek többségbe döntéshozatalkor. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium azonban nem fogadta el a megye lokális álláspontját, mert — amint helyesen hangsúlyozta — a Rába-szabályozás nemcsak a környéken lévő települések, hanem a Marcal- és a Rábca-völgy lakóinak is létfontosságú kérdés.

14 1878-ban elkészült a Rába-szabályozó Társulat terve, amely a Rábca, Kis-Rába és Marcal alsó szakaszának szabályozása mellett célul tűzte ki a Rába Sárvár és Győr közötti szakaszának rendezését is. A társulat azonban képtelen volt a terv végrehajtására. Előbb a megyék között folyó viták akadályozták, majd a Közmunkaés Közlekedésügyi Minisztérium által kiküldött kormánybiztos fellépése, aki a központi kormányszervek akaratát kívánta érvényesíteni, sértve ezzel a társulat autonómiáját. A vég nélküli ellentétek és az évekig tartó huza-vona, valamint az 18821883-ban megismétlődő árvizek nyilvánvalóvá tették, hogy a szabályozást csak törvényhozással lehet megoldani. A következő évben a Közmunka- és Közlekedésügyi-, valamint a Pénzügyminisztérium közös törvényjavaslatot nyújtott be, amelyet az uralkodó 1885:15.tc.-ként szentesített. A törvény elrendelte a Rábának Sárvártól Győrig, a Rábcának Bősárkánytól Győrig történő szabályozását, a győri körgát, valamint a Marcaltorkolat és a Hanság csatorna megépítését. A munkát 1886-1895 kőzött elvégezték, de Sárvár fölött nem került sor a Rába szabályozására.

15 * * * 74