Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - Palkó István: Várady Imre saeculáris méltatása (1892-1974)

PALKÓ ISTVÁN VÁRADY IMRE SAECULÁRIS MÉLTATÁSA (1892-1974) A Vasi Honismereti Közlemények szerkesztőjének személyes felkérésére is csak vonakodva vállaltam, hogy Várady Imre születésének 1892. július 3-án esedékes századik évfordulójáról megemlékezzek. Tépelődésem oka nem annyira elvi, mint inkább gyakorlati jellegű volt, de mélyebben átgondolva a kérést mégis eleget tettem ennek több meggondolásból is. Ezekre remélhetőleg a továbbiakban fény derül majd. Várady Imrét, illetve munkásságát itt Szombathelyen sem kell újból felfedeznünk, működését a feledés homályából kiemelnünk, vagy "átértékelését" elvégeznünk. Várady Imrét Szombathelyhez "csupán" az 1919-től 1927-ig, az akkori főreálgimnáziumban magyar-német szakos tanárként töltött nyolc év és a tanítási munkával párhuzamosan végzett intenzív kulturális-társadalmi tevékenysége köti. A szombathelyi termékeny nyolc év hosszú életének éppen csak tizedrészét képezte, de a másutt végzett hazai és külföldi munkásságának a nyomon követése permanens volt e tájon távozása után is: 1./ szakmai és részben ehhez kapcsolódó tanári, 2./ intézményi és 3./ baráti szálakon keresztül. Mindezekről a szálakról, ha monográfia készítése volna a célunk , bővebben is érdemes volna szólni, de itt csak utalásképpen említjük azokat. Várady a reálgimnáziumhoz került tanárként, amelynek jogutódja a Faludi Ferenc Gimnázium lett. Ennek tantestülete automatikusan az előző intézmény tanáraiból verbuválódott, azaz Várady kollégáiból, akik így egyben -a testületi folyamatosság révén- engem is összekötöttek Váradyék közösségével. így említhetem elsősorban Törnár Edét, a premontrei rendi szerzetes, olasz szakos tanárt, aki nekem is tanárom volt a Premontrei Gimnáziumban, majd később tanártársam lett a Faludi Gimnáziumban. Törnárt azért is említem elsőként, mert egyrészt ő, mint olaszos a Dunántúli Szemle, 1935. évi l-2.számának 122-123. oldalain foglalkozott az akkor már Rómában élő Várady Imre: La lettaratura italiana e la sua influenza in Ungheria (III. köt. Roma, 1933-34.) c. munkájával, másrészt pedig Várady szombathelyi működése idején itt jelentette meg 1925-ben A legújabb olasz iroda-lom c. munkáját. Törnáron kívül erős összekötő szálunk volt Pável Ágoston is több területen, de sorolhatnám a neveket a magyar-francia szakos gencsi Polgár Endrén, Fábián Gyulán, Schlosser (Szentkuti) Józsefen át szinte vég nélkül. A Faludi Gimnáziumnál azért időzöm kissé tovább, mert ezt a nevet a kulturális diktatúra idején megszüntették az akkori központi "hatalmasok", és érthetetlen módon, erőszakolt "ideológiai céllal" a Faludi és Premontrei Gimnáziumokat egyesítették, és minden történelmi és kulturális alapot nélkülözően a Nagy Lajos nevet ragasztották rá a nagymúltú intézményekre. A volt Faludisták 45 éves érettségi 19