Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A plébániai levéltárakról

Rendezésükre, biztonságos őrzésükre azonban nem fordít akkora gondot, amelyet megérdemelnének. A plébániák átadásánál-átvételénél szerepel az irattár átadása is, azok állapotának, rendjének ellenőrzésére nem jut idő. Fokozatosan fennáll ez a helyzet akkor, ha a plébános halála következtében kerül sor új lelkipásztor hivatalba történő beiktatására. Napjainkban aligha találkozunk olyan bejegyzéssel a plébániákon vezetett história domusban, amilyent a gencsapáti plébánián olvastunk. Limperger Flóris 1891ben a teológiai tanári katedrát cserélte fel a nagygencsi (ma gencsapáti) plébánossággal. Első feladatai között jelölte meg, az egyházközség levéltárának rendezését, amelyet rövid idő alatt el is végzett. Lelkiismeretes, nagyműveltségű elődje példáját követte a jelenlegi plébános is, aki az évtizedek folyamán ömlesztett állapotba került levéltárat gondosan rendezte. Elődjéhez hasonlóan szükségesnek tartotta, hogy minél többet megtudjon a plébánia és a falu múltjáról és ezeket publikálja is. Ehhez pedig elengedhetetlen volt az elsődleges források számbavétele, rendbetétele. Ismeretesek a személyi gondok, amelyekkel szinte minden plébániának szembe kell néznie. Azt is tudjuk, hogy az ügyviteli munka amely a pasztorációs munkának része ugyan, de csak annak maradéktalan ellátása után jöhet számításba. A katolikus egyház életében a világi hívek szerepe egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hívek éppen a paphiány következtében válnak a lelkipásztorok segítőtársaivá. Megoldhatónak tartanánk, hogy akár a lelkipásztori kisegítők, akár az egyházközség tagjai gondját viselnék a levéltárnak, természetesen a plébános irányítása mellett. így hozzáférhető és használható lenne a történetírással foglalkozók részére. A plébániai levéltárak rendezettségének fontossága mellett nem mindegy, hogy hol tárolják az iratokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy az anyakönyveket és az irattárat a plébánia irodájában őrzik, a régebbi iratoknak sok esetben csak a folyosón, kamrában, raktárhelyiség céljára szolgáló lomtárban jut hely. Őrzésük nem biztonságos, így károsodásuk, pusztulásuk előre látható. Tömegük nem olyan nagy, néhány folyóméter mindössze. Ekkora mennyiségnek szekrényben történő elhelyezése nem okozhat gondot. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az újjáépülő, korszerűsített plébánia épületekben talán ki lehetne alakítani olyan irodahelyiséget, amelyben az egyházközség teljes iratanyagát megfelelő módon őrizhetnék. Gondként jelentkezik az elárvult plébániák levéltárának sorsa. Általános gyakorlat, hogy az oldallagosan ellátott egyházközségekből csak az anyakönyvek kerülnek át a helyettesítést végző plébániákra. Az elárvult plébániák sorsa, az ott őrzött iratokkal egyetemben gondot jelent az egyházmegyének, de gondot jelent a kutatóknak is. Gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik a kutatás számára. Hivatkozhatunk itt ismét az egyházközség tagjainak segítségére, akik a levéltár felügyeletét, gondozását vállalhatnák. A plébániai levéltár forrásértéke szinte minden helytörténeti kutatásnál jelentőséggel bír. Forrásértékének megemlítésénél ismernünk kell a plébánia működését. 20