Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

2. szám - MŰHELY - Kiss Mária: A plébániai levéltárakról

A plébánia a katolikus egyház legkisebb szervezeti egysége. Működése során keletkezett iratok nem csak az egyházközség életére szolgáltatnak adatokat, hanem magának a településnek, a környező falvak, a régió történetének is gazdag forrását képezik. Az iratok fontosságát jelzi, hogy a plébániai dokumentumok megőrzéséről a 18. századtól egyházi jogszabály rendelkezik. Esperesi, püspöki látogatások alkalmával ma is ellenőrzik a levéltárat. A kérdés az, hogy ez az ellenőrzés formális-e csupán, vagy valójában meg is tekintik az iratokat, és észrevételt tesznek azok állapotáról, utasítást adnak rendezésükről, megfelelő kezelésükről. A katolikus plébániák iratanyaga az évszázadok folyamán jelentős károsodást szenvedett. Háborús események, tűzvészek során értékes dokumentumok pusztultak el. Az 1700-as évek elejétől találunk rendszeresen kezelt és megőrzött irattárakat, levéltárakat. Az egyházközségek legnagyobb történeti értékkel bíró iratai között elsőként az anyakönyveket kell említenünk. Már 1614-től vezetik a plébánosok a keresztelési, házassági és halotti anyakönyveket. 1917-től egyházi intézkedés írja elő a bérmáltakról, megtértekről szóló anyakönyvek rendszeres vezetését. Az állami anyakönyvezés bevezetéséig —1895 októberéig— az egyház által vezetett anyakönyveket közhitelűnek ismerik el. Bejegyzései a település népességéről adnak kitűnő adatokat. A társadalom összetétele, a lakosság migrációja mind figyelemmel kísérhető segítségével. Nélkülözhetetlen használata családtörténeti kutatásoknál is. Nemzetiségi, felekezeti megoszlásra egyaránt rámutatna^ adatai. Figyelemmel kísérhető segítségével a település egészségügyi helyzete. Képet kapunk a járványok pusztításáról. Értékes közléseket találunk a megjegyzések rovatában (időjárásra vonatkozó megjegyzések, természeti katasztrófák leírása, járványok, háborús események stb.) Az anyakönyvek mellett leggyakrabban használt forrás az egyházlátogatási jegyzőkönyvek — a canonica visitatiok— fondja. Kutatottságát nem csak sok mindenre kiterjedő adatai indokolják, hanem az is, hogy könnyen hozzáférhető. Az egész egyházmegyére vonatkozó jegyzőkönyveket a püspöki levéltár őrzi. Egy példány —az illető községre, plébániára vonatkozó vizsgálat eredménye— a plébánia levéltárában is megtalálható. Sajnos egyes visitatiok anyaga hiányzik az egyházközségi levéltárakból. Hasznos lenne, ha a hiányzó példányokat a plébánosok a püspöki levéltárból másolatban pótolnák. A visitatiok forrásértéke nagy. Az egyháztörténetre vonatkozó megjegyzéseken kívül szólnak a település múltjáról, szerkezetéről, a gazdálkodásról. Találunk benne egészségügyről szóló feljegyzéseket is. Tudósítanak járványokról, a település esetleges pusztulásáról, elnéptelenedéséről, újjáépítéséről. A művészettörténet kutatói használhatják eredménnyel a templom építéséről, restaurálásáról, berendezéséről,'felszereléséről szóló részeket. Ipartörténeti kutatásnál is hasznosíthatók adatai. Megemlíti a malmokat, a községben élő iparosokat, szól a céhekről azok templomi szolgálatáról. 21