Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - Kuntár Lajos: Mindszenty Jószef szombathelyi diákévei. -100 éve született a megyénkből elszármazott hercegprímás

lyamatossága 1870-ben kezdődött. Ettől kezdve 1948-ig 72 díszes kötésű Bimbófü­zér őrzi a premontrei diákok vallásos és hazafiad érzéseit tükröző szellemi alkotá­sait. 8 Pehm József nevével az 1910-11. tanévről összeállított kötetben többször talál­kozunk. Öt alkotást birált és négyet alkotott. Ez utóbbiak cím szerint: Faji vonások a Rákóczi kor költészetében (értekezés), A Mária-Kongregáció az ifjúság életében (szabad-előadás a Mária-Kongregáció évzáró ünnepélyén 1910. június 8-án), Tur­nus azAeneisben (jellemzés), Az alkohol barátai (két kép az életből). A csehimindszenti gimnazista (szülőfalujából ered az 1940-es években felvett Mindszenty név) alkotásaiban nyomon követhető az alma materban nyolc év alatt magába szívott vallásos és hazafias szellem. "FAJI VONÁSOK A RÁKÓCZI KOR KÖLTÉSZETÉBEN (Értekezés) Történelmünk lapjain rémes sávként húzódik végig a Habsburgok hagyományos politikájának számos és nekünk -sajnos- oly káros tévedése. Pedig mennyire tanul­hattak volna, megismerhették volna nemzetünket, de tanulni nem tudtak és nem is engedte az u. n. összbirodalmi eszme. Megismerhették a magyarnak páratlan király­hűségét, melyet a neki teljesen idegen uralkodóház iránt tanúsított, de nekik több kellett. Azt akarták, hogy nemzetünk, mely sokszor túlment a Habsburgok iránti hűség határán, láncot csörgetve, összetörve hódoljon a Rudolfok és a Lipótok előtt. Alkotmányunkat akarták elrabolni, de a nemzet végre is megemberelte magát, sík­raszállt létéért Bocskai és Bethlen alatt és végül megindította a legszebb, a legesz­ményibb szabadságharcot, a Rákóczi felkelést. Egy meghurcolt, önzetlen nagy ha­zafi ragad ebben fegyvert pro Deo et libertate, ezren és ezren tódulnak zászlai alá, úgy az előkelők, mint a nép. Hosszas időn át megnyilvánult ebben a harcban a ma­gyar megzsibbadt, de töretlen ereje. Csillagok, üstökösök támadnak a magyar tá­borban: Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj, Bottyán apó, Ocskay és sok más, elszámlál­hatatlan nagy hős. Azt mondtam, hogy eszményi volt a szabadságharc, elismerve természetesen a hibákat is, bizonyítja mindennél jobban, világosabban költészete, amelyre rányomta bélyegét, amely feltünteti e kort egész valójában. Ennek a népies, igazában magyaros költészetnek magyar faji vonásait szeretném ismertetni néhány szóval. Mi mozgatta volna jobban e kort költészetével, mint a hazafias érzés, amely át­hat mindent és ragad ezreket és ezreket a csata tüzébe; a kuruc lemond szerelméről, vagy kétrészre osztja szívét haza és jegyes között, Istenhez csak a hazáért imádko­zik. Mily szépen összefért ebben a harcban a vallás és hazaszeretet! Rákóczi "Az Christus nevében köté fel szablyáját." Hány istenes éneket lehetne felhozni a vallá­sosság bizonyítására! Csak az "Árván maradt Sión", "Gondviselő édes atyám," "Ül­dözött protestánsok éneke" kezdetűeket említem. Igaz ugyan, hogy az utóbbiban és az ehhez hasonlókban lépten-nyomon kitör a rab prédikátor keserűsége a pápa és a 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom