Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)

1. szám - Kuntár Lajos: Mindszenty Jószef szombathelyi diákévei. -100 éve született a megyénkből elszármazott hercegprímás

pilises, pápista papok ellen, de fővonása mégis a bűn beismerése, a büntetésnek nyugodt lélekkel való elfogadása, az alázatos könyörgés Isten segítségéért, a szilaj kifakadás és a düh az istentelen labanc ellen. Az ismeretlen szerző így kesereg a "Rab prédikátorok éneké"-ben: "Idegen népek közt az Magyarország, Sírván juta eszünkbe az szép társaság, Az templombeli isteni buzgóság, Mind a regveli, estvéli imádság." Természetesen vannak Mária-dalok is, hisz a Mária-tisztelet mindig szép jellemvonása volt a magyar nemzetnek. Magyarország Patronájának képe ott leng a kurucok zászlaján. Hozzá sóhajtott fel a kuruc harc előtt és a harc hevében. Mily szépen, mily gyermeki bizalommal fohászkodik a szorongatott nemzet Nagyasszonyának segítségéért a "Kurucok éneke Magyarország védő Asszonyához" című, Stella Maris Tot amaris kezdetű kuruc költeményben! A kuruc vitéz hazájáért mindent feláldozott, még életét sem sajnálta. Mily elszántság szól hozzánk Oláh Geczó nótájából: "Éltem nem szánom hazámért, Királyom maradásáért." A kuruc diadalmas harcikedwel, a győzelem reményével indul a harcba, hisz a lompos labanc és a vékonypénzű rác, puszta látására is megfut! Oh mert a haza, az üldözött haza iránti szeretet oroszlánokká teszi őket: "Mind egyenelő szívvel, Teljes értelemmel, Egyaránt vitézkedjünk! Elveszett hazánkért, Özvegyek — árvákért Szívesen iparkodjunk!" "Legyünk régi magyarok! Hazája-szertők Szabadság-oltalmazók Ország pusztításán, Nemzetünk romlásán Bosszúálló párducok " Ha híres a magyarok huszárbravúrja, a kurucoké valóban az volt, a gyorsaságuk szinte csodálatos, méltán dicsérheti tehát e dal a kurucot: 10