Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1992. (Szombathely, 1992)
2. szám - Dobri Mária: Szaniszló Ferenc (1792-1869) — A neves püspök emlékére, születésének 200. évfordulója alkalmából —
tes keresztény szeretet" 7 , amely "...az üres szavaknál meg nem áll, hanem tselekedetekre törekszik, és testének, lelkének, minden tehetségének erejét a szeretett tárgynak hasznára fordítja...", 8 mert"... csak az nem áldozza fel minden tehetségét a Haza javára, ki nem igaz keresztény." 9 A témát nagyon tárgyilagosan, bár nagy lelkesedéssel és magyaros hévvel fejtette ki. Ennek ellenére nem nyerte meg az udvar tetszését, kegyvesztett lett, el kellett hagynia Bécset. Beszédének súlyosabb következményeit csak Reviczky Ádám kancellárnak a pártfogása hárította el a feje fölül. Ekkor visszatért a szombathelyi egyházmegyébe, ahol tíz éven át különböző hivatalokat töltött be. Előbb püspöki szertartásmester volt, majd a szeminárium tanáraként egyháztörténetet és egyházjogot adott elő a kispapoknak. Szentszéki bíróként 1820-1830 között annyira kitűnt, hogy 1830-ban minden pályázat mellőzésével őt kérték fel, s nevezték ki a Pázmány Péter Tudományegyetem szónokának és hittanárának. Az egyetemen országos hírnevet szerzett magának, s különösen szónoklatai tették olyan híressé, hogy a legünnepélyesebb alkalmakkor őt kérték fel a beszédek megtartására. Eszmékben gazdag, érveléseiben meggyőző szónoklatai ma is élvezetes olvasmányok. Egymás után kapta az egyházi kitüntetéseket: 1834-ben a Vasvárszombathelyi káptalan tiszteletbeli tagja, 1835-ben nagyváradi kanonok lett. Irodalmi munkásságának súlypontja egyetemi tanári idejére esik, amikor még a szombathelyi egyházmegyének a tagja. Szónoklataiban többször is példaképül állította Szent Istvánt, mint 1835-ben, a várbeli plébániatemplomban elmondott beszédében. 10 Ebben a király országalkotó tevékenységét emelte ki: "... az egész magyar népet a Fejedelemmel, mint a testet a fővel, szorosabban öszve kaptsolta, és törvénye által a népet nemzetté, az országot hazává alkotta. ... fenntartotta a szomszédi békességet, menedéket nyújtott a kézi műveknek, jutalmazta a szorgalmat, sürgette a földmívelést,... honosította a tudo5