Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Gyimesi Endre: A helytörténetírás szolgálatában

dekes, hogy elsősorban peres anyagok jegyzőkönyveiből kerülnek napvilágra - jelentős népművészeti tárgyú adalékok. Feiszt György az agilis irodalomszervezőből neves genealógussá fejlődő főlevéltárnok, Balogh Gyula életpályájával ismerteti meg az olvasót. Róla azt is tudni kell, hogy jelentős helytörténeti publikációi mellett jutott ideje a levéltári anyag rendezésére, feldolgozására is - s a megyei iratok mellett a megyeszékhely levéltárát is rendbetette. A második levéltári nap valamennyi előadása az 1945 utáni fejlődéssel foglalkozott. Közülük hármat tartalmaz a kiadvány. Somlyai Magda közigazgatástörténeti tanulmányában országos körképet ad a koalíciós korszak közhivatali struktúrájáról, s vizsgálja mindezek viszonyát a nemzeti bizottságokhoz, politikához, pártküzdelmekhez. Kövesdi László a koalíciós korszak tükrében a gazdasági fejlődésre ható politikai folyamatokat elemzi. Rámutat, hogy a túlzott társadalmasítás és központosítás súlyos ellentmondásokat okozott, s ez magával vonta a politikai célok és a gazdasági funkciók közötti összhang megbomlását. Surján László egy hosszú időn keresztül alig kutatott területről, a népbíróságok 1945 és 1948 közötti történetéről ír. Személyes tapasztalatait is felhasználva részletesen elemzi a népbíróságok Vas megyei működését, kiemelve, hogy - a korszak forrongó politikai körülményei között - az intézmény működése során az igazságosság helyett gyakran a pártérdekek érvényesültek. A harmadik levéltári nap előadásainak egy része a török elleni felszabadító háború 300. évfordulója tiszteletére íródott. Közülük a kötetbe Varga J. János tanulmánya került. A szerző a török elleni felszabadító háború első szakaszáról szól. Aprólékos gonddal elemzi a Nyugat-dunántúli eseményeket, s láttatja a nemesség és polgárság kilátástalan helyzetét. Fényt derít a Thökölyhez való csatlakozás mélyebb okaira is. Szomorúan állapítja meg, hogy a rendkívüli háborús terhek, valamint a mérhetetlen pusztulások következtében a lakosság nem érezte magáénak az ország felszabadításáért folyó harcot. A felszabadítók a magyar lakosságot ugyanis a törökhöz hasonló ellenségnek tekintették. Tilcsik György az 1843/44. évi országgyűlésre szóló követutasítás kidolgozása kapcsán a Vas megyei liberális és konzervatív erők küzdelmével foglalkozik. Megállapítja, hogy a követutasítás kidolgozásával megbízott választmány ülésein a nemzeti megújulás szinte valamennyi fő kérdése napirendre került. A források alapján kiderül, hogy bár a liberális tisztikar 1840 és 1843 között mindvégig kezében tartotta a megye politikai irányítását, sajnos a legdöntőbb pillanatban szenvedett vereséget. A kisnemesi tömegek mozgósításával a konzervatív erők elérték, hogy a leghaladóbb javaslatok ne kerüljenek be a követutasításokba. Lasics Judit a szombathelyi önkormányzat visszaállításáért folytatott 1860-61. évi alkotmányos mozgalom eseményeivel foglalkozik. Részletesen elemzi a képviselőtestület 1860. december 20-tól 1861. november 18-ig végzett tevékenységét - megállapítva, hogy a tárgyalt ügyek döntő hányada az önkormányzat szerveinek létrehozásával, működésének szabályozásával, a gazdasági feladatok ellátásával és az adózás kérdé84