Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Ács László: "A nagyálmú diák" - 100 éve született Kocsis László

"A nagyálmú diák" 19 éves korában A kisfiú társaival gyakran csatangol a határban, az erdők, a rétek, a nádasok csodálatos világa bontakozik ki előtte. Sűrűn szaladnak le a közeli Rábához nyáridőben, hogy lubickoljanak a hűs hullámokban. Kis gonoszságok sem hiányoznak az életéből: kifosztják a madárfészkeket, be-betévednek a gyümölcsös kertekbe is, hogy megdézsmálják a gyümölcsfákat. S ha kis szívüket mardossa a bűntudat, - mert tudják, hogy mikor cselekszenek rosszat - a gyóntatószék feloldja azt, s immár tiszta szívvel állhatnak oltár elé minisztrálni az öreg pap mellett. Az őszi réteken ő is ott őrzi a teheneket, süti a kukoricát, a krumplit a pásztortűznél, s a hosszú estéken együtt citerázik a többiekkel. Az első osztályt apja keze alatt végezte, de aztán két tanerős lett az iskola. Fiatal tanítónő került oda, "Gerebenics Erzse", ahogy az iskolaszéki jegyzőkönyvek megörökítették nevét. Ő veszi át az alsó osztályokat. "Tanítónénink madonnas jósága Mégis megáldott, szívemet tentézte. Karácsonyfáját nékem gyújtogatta S arany fillérkéket hányszor adott mézre!" (Az ember kezdi életét rendezni) "...télen szürke palatáblán Krajcáros irkán rajzolgattunk tavaszt, háborút, Hajrázó tábort, sok-sok katonát, történelemből tanultuk Zrínyi Hősi kirohanását, Kinizsi Pált, az óriásembert, Az egri hősök eposzát, a zborói Rákóczi-hársak Zúgását s az isaszegi csatadalt..." (Zsiványozás az élet eposza)