Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - ADATTÁR - Hegedűs Ferenc: Kultsár István szombathelyi évei

valkodóbbnak tűnik. Úgy látszik: új volt még a szerelem, a 29 éves fiatalember a tanügyi rangokban netán járatlan női olvasóknak is világosan, félreérthetetlenül tudtára akarja adni, hogy ő legnagyobb rangú tanár.... Amikor 1789-ben Szombathelyre érkezik, még német a tanítás nyelve. József császár még 1784-ben a németet tette a latin helyébe. Annyira komolyan vette, hogy amelyik diák nem tudta kielégítő módon elsajátítani, nem tanulhatott tovább. Ezért hangsúlyozta Kultsár minősítési táblázata is, hogy beszél németül. A germanizáló hullámot József halála után elemi erejű magyar hullám váltja fel. Az iskolák nyelve ugyan nem magyarra, hanem csak latinra változik, de egyébként tüntető, lelkes hitvallás lesz a magyar élet a magyar ruha és magyar beszéd mellett. Szombathelyen a megyeházáról kihurcolják József iratait, máglyákba rakják, aztán e máglyák tüzéről gyújtanak pipára. A magyar ruhának is divatja lesz, mint még soha. Kultsár Istvánról is tudjuk, hogy magyar ruhában járt. Elég váratlan forrásból: Kis János superintendens Emlékezéseiből. Kis János, aki 1790-ben végezte el a soproni ev. lyceumot, a szünetben Németh László nevű tanulótársával u.n. albizálókörútra indult. Ez a református diákok gyűjtő kőrútjához hasonló adománygyűjtés. Kis és Németh nemcsak az ev. lelkészeket keresték fel, hanem a helység területén lakó írókat is. Útjuk első állomása Győr volt, itt meg első útjuk a nagyhírű költőhöz, Kőszegi Rájnis Józsefhez vezetett. Rájnisnál vendéget is találtak: Kultsár Istvánt, aki a szünidő alatt valószínűleg szintén úton volt hazafelé, Komáromba, tette tiszteletét a deákos iskola harcias költőjénél. Kultsár mint tanár nem volt szigorú. Szombathelyi ebbeli magatartásáról nem sok adat maradt fenn, ellenben következő állomáshelyéről, Esztergomból már sok adat bizonyítja ezt. Ez volt Révaival való ellentétének egyik forrása is. Révait bántotta, hogy az ifjúság nagyon ragaszkodik Kultsárhoz. Kultsár bencés életírója, Markos János ismerteti Kultsár egyik esztergomi tanítványának, Szeder Fábián bencés költőnek és nyelvésznek a visszaemlékezését. Azt mondja Szeder, hogy Kultsár jóságos bánásmódjával nagy hatással volt rá. A diákok buzgóságát a magyar nyelv iránt kellemesen deklamált Faludi- és Ányos-versekkel növelte. Ugyancsak Szeder hagyatékában megmaradt Kultsár egyik lediktált retorikai előadás-sorozata is. A sorozat világos nyelvével áttekinthető szerkezetével és logi-kus felépítésével bizonyítja ma is, hogy Kultsár jó tanár volt. 1793-ban új iskolával gazdagodott Szombathely: a két évfolyamú bölcseleti iskolával. Kultsár is szeretett volna bekerülni a tanári karába: a kinevezés nemcsak rang-, hanem fizetésemelést is jelentett volna. (A lyceum tanárainak évi 500 forintot fizetett a tanárok fizetését magára vállaló heiligenkreuzi cisztercita apát.) Ám hiába pályázott: a heiligenkreuzi apát nem terjesztett elő világi pályázót a helytartótanácsnak kinevezésre, csak papokból álló tanári kart alakított ki. (Kultsár mellett egy Pestről pályázó világi tanárt is mellőzött.) 1794-ben sok dolga volt Kultsárnak a nyomdával: ekkor készült Mikes Kelemen leveles könyve. Az egyik nyári napon a megye másodalispánját találta a nyomdában. Egy lázító latin könyvet keresett Siess nyomdászon. Vagy legalább annak a kéziratát. A bécsi rendőrfőnök ugyanis azt jelentette Sándor Lipót főherceg, magyar nádornak, hogy Hebenstreit Ferenc főhadnagy, a bécsi jakobinus per egyik fővádlottja "Homo 54