Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Ács László: "A nagyálmú diák" - 100 éve született Kocsis László

Ember, ki észrevesz s gangosán udvarló, Szolgál, simogat, kocsim rúdját húzza S a templomkertben csiga-biga hajtó. Szőcéből még élet: öcsém születése, Esős vasárnap, remegés szívemben. Anyám dajka-dala este már nem altat. Szívemből az első vércsepp kiserken." (Az ember kezdi életét rendezni) Később alig tünedezik fel a szülőfalu a költői ihlet aranyszárnyain, versek nem születnek róla, de a szellemi ébredést, a világra csodálkozás gyönyörűségét itt kapta. Számára azonban Szőce később sohasem jelentette az otthont, a gyermekkort, a kitörölhetetlen élményeket, azokat egy másik falu adta: Rábagyarmat. "A gyermekszív orgonáján" "1895. okt. 20-án választattam meg Rábagyarmaton; Odaköltöztünk ugyanazon év november hó 11-én." Ennyit jegyez fel Kocsis Károly 27 éves kántortanító erről a költőfia életét meghatározó eseményről. A faluról hivatalosan ezt tudhatták: "Rábamenti magyar község 179 házzal és 997 r.kath. és ág.ev. lakossal. Postája és távírója Rátót. Plébániája a XV. századból való. Birtokosa a zirci apátság."/2/ Nem ismeretlen a táj, ahova érkeznek. Ilyen volt Zalalövő és Szőce is. De itt eszmél a gyermek, ide kötik emlékei, ez válik számára később tündérországgá. "Csöndes rábamenti falu, hol a szalmafödeles házikókon még füstös fakémények díszlenek. A házak mind zöldzsalusak; előttük apró virágoskertek. Mind oly szép, oly művészi, pedig csak néhány árvácska, néhány piros katalinvirág szerénykedik benne." Öreg ház várta őket a falu szélén. "házunk kántorház volt, vén ház, alacsony. Két szegény szobája fehérre meszelt..." s a tornácon csak egy ajtó választotta el a tanteremtől. "Nagy kert kerítette, virág-patakok Visszavertek minden irigy attakot. Szalmás istállónk is Vasban Gyarmaton A két tehénkével kincs volt, hatalom, Éhséget, ördögöt anyánk futtatott, Ha mázos csuprunkba tejet csurgatott." (Az árendások sorsa) "Akkor még egy tanerős volt a gyarmati iskola." Az apa tanítás mellett köteles volt "a kántori teendőket végezni, harangozásról gondoskodni s végül hétköznapokon a miséző pap öltöztetésénél közreműködni." 2