Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kuntár Lajos: Üzenet a Muravidékről -Újabb szlovéniai magyar községről jelent meg monográfia

KÖNYVESPOLC ÜZENET A MURAVIDÉKRŐL ÚJABB SZLOVÉNIAI MAGYAR KÖZSÉGRŐL JELENT MEG MONOGRÁFIA Hazánk és megyénk délnyugati csücskét kitöltő tájegységet szelíd dombok, bájos völgyek, csörgedező patakok, nagy kiterjedésű erdők, szerekre tagolódó falvak, s nem utolsósorban az itt élő emberek teszik különlegessé, vonzóvá, mára kedvelt kirándulási hellyé. Elnevezése történelmi hagyományt örökít. Lakóinak ugyanis évszázadokon át a határok védelme volt a feladatuk. Innen az Őrség név. Az őrtállók saját fegyvereikkel és költségükön védték az ország nyugati határát, amiért a királyoktól különféle kiváltságokat kaptak. IV. László 1280-ban kelt szabadalom-levele felsorolja az Őrség 18 községét is. Ezek között "Bükallia", azaz Bükalja is szerepel. Nemes Népi Zakál György az 1818-ban írt "Eörseghnek Leírása úgymint: Annak Természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása..." című munkájában még olvashatunk a "Keresztúr és Domonkosfa Helységekkel" határos "Bükallyá"ról, mely település a század végére egyesült Domonkosfával, így ez a falu is része a történelmi —ma Belső-Őrségként is emlegetett— tájegységnek. (Nemes Népi Zakál György kéziratos művét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, másolatban Szombathelyen is hozzáférhető. Lásd Vasi Szemle 1970. évi 2. száma.) A vidék múltjára vonatkozó e rövid visszapillantást a Szlovéniához tartozó Domonkosfa (Domanjsevci) monográfiájának ismertetése kapcsán tartottam szükségesnek. A Lendván 1990-ben megjelentetett "Domonkosfa krónikája" című könyv Kercsmár Rózsa munkája. Kiadója a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Közösség és a Muravidéki Magyar írócsoport. Az ízléses kivitelű könyv a csáktornyai (Cakovec) RO Zrinski Nyomdában készült, 500 példányban. Kiadását a Szlovén Köztársaság Művelődési Titkársága is támogatta. A magyar falvak "írástudói" szorgalmasak, tudják feladatukat. "Eddig különböző szinten hét falut dolgoztak fel (Csente, Dobronak, Göntérháza, Hódos, Hosszúfalu és Kót)" — tájékoztat a műhöz írt előszavában a vidék neves személyisége, dr. Vanek áiftar. Szúnyogh Sándor költő-szerkesztő ajánlásának sorai szívdobogtatóak: "Távol a városi zajoktól, az őrségi fenyvesek árnyékában, a pislogó petróleumlámpák fényében évtizedeken át parázslott a szellem napvilágának lángja, amelyet a domonkosfai tanítók Kercsmár Rózsa néptanítóval együtt gondosan élesztgettek." Tőle tudjuk meg azt is, hogy a szerző 18 éven át volt "lámpása" Domonkosfának. Kercsmár Rózsa római számmal jelölt kilenc fejezetben bontja ki a falu múltját és jelenét. Sorrendje logikus: I. Bevezetés. Domonkosfa és környéke (7 oldal), II. A falu története a levéltári források tükrében (3 oldal), III. A falu élete a statisztikai adatok tükrében (20 oldal), IV. A falu vallási élete (15 oldal), V. A közoktatás a faluban (26 oldal), VI. A falu művelődési élete (8 oldal), VII. Egyesületi élet (8 ol87