Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Kossuth Lajos levele Wimmer Ágoston 1848. évi második londoni küldetéséről

1840-ben megkötött örökváltsági szerződés tető alá hozása, vagy a Felsőlövői Gyümölcsfatermesztő Társaság és Felsőlövői Községi Segélyegylet létrehozása. Wimmer könyvkiadói és terjesztői munkája során Európa több országában —így Angliában, Ausztriában, Németországban— többször is megfordult, és a korszak olyan jeles kül- és belföldi személyiségeihez fűzték baráti, személyes jó kapcsolatok, mint IV. Frigyes Vilmos porosz király, Alexander von Humbold, József főherceg nádor és neje, Mária Dorothea asszony, Széchenyi István és Edvi Illés Pál.

4 * Az első felelős magyar minisztérium megalakulásának első pillanatától egyik legfontosabb külpolitikai feladatának tekintette az Angliával való kapcsolat keresését és kiépítését, természetesen annak tökéletes tudatában, hogy valamilyen nemzetközi vonatkozású kérdésben a szigetország támogatására csakis akkor és annyiban számíthat, amennyiben az a brit érdekekkel egybeesik. Ezért a Batthyány kormány, amely végső célként egy londoni magyar és egy pesti brit konzulátus felállítását, ezzel valójában Magyarország Anglia részéről történő diplomáciai elismerését kívánta elérni —mintegy ezeket előmozdítandó— már 1848. április 12-én reményét fejezte ki, hogy az 1848 márciusában és áprilisában Ausztriában és Magyarországon bekövetkezett alapvető és békés körülmények között végbement változások mielőbb az angol-magyar kereskedelmi kapcsolatok megélénküléséhez vezetnek majd. Az angol kormány 1848 májusában kelt, ha nem is nyíltan elutasító, de érezhető tartózkodást mutató, udvarias válaszában örömmel konstatálta az Ausztria és Magyarország közötti normalizált viszonyt, ám a kereskedelmi kapcsolatok élénkítésére tett magyar ajánlatra nem reagált.

5 Ezidőtájt —adatok hiányában nem datálható időpontban— a magyar kormány Wimmer Ágostont —aki korábban már többször járt Londonban, ahol feltehetőleg megfelelő kapcsolatokkal is rendelkezett— az angol fővárosba küldte. Nem ismeretes, hogy e nyilván egyházi személyekhez fűződő kapcsolatokon túl, milyen megfontolásból esett a választás a felsőlövői lelkészre. Tény mindenesetre, hogy Wimmer 1848 májusában Londonba utazott, mely utazásáról és az annak során lefolytatott tárgyalásairól adatok hiányában semmit nem tudunk. Valószínűsíthető azonban, hogy Wimmer azt a feladatot kapta, hogy londoni ismerettségeit felhasználva igyekezzen az angol-magyar kereskedelmi, végső soron pedig diplomáciai kapcsolatok kialakítását elősegíteni.

6 Wimmer 1848 júniusának közepe táján tért vissza Magyarországra, és bár kapacitálták, hogy induljon az első népképviseleti választásokon, ezt visszautasította mondván, kizárólag otthoni dolgaival kíván foglalkozni. Ezen tervét azonban nem válthatta valóra.

7 Az 1848. július 5-én megnyílt első népképviseleti országgyűlés sokirányú, az országra nehezedő gonddal kényszerült szembenézni. Kossuth július 11-én elhangzott, nevezetes beszédét követően —amint az jólismert— az országgyűlés 200 000 újoncot, valamint azok kiállításához kölcsön vagy papírpénz kibocsátása révén biztosítandó 42 millió forintnyi összeget szavazott meg. Ámbár a magyar pénzügyminisztérium már június 17-én megállapodást kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi 78