Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

1. szám - Tilkovszky Lóránt: Kiss János nyugalmazott altábornagy tanulmánya Magyarország honvédelmi helyzetéről 1942. novemberében

Ezt az esetet tartom a legvalószínűbbnek és hazánk veszélyeztetése szempontjából elsődlegesnek! A jelenlegi horvát uralom nem képes a majd kibontakozó szerb erővel eredménye­sen szembeszállani. A Szerémség és általában Szlavónia azonnal a szerbekhez fog csat­lakozni. Valószínű azonban, hogy a szerb erők zöme kezdetben Bosznia, a Dalmát ten­gerpart és Horvátország ellen fordul. A dunántúli Dráva-, és a bácskai Duna-határunk mentén kezdetben tehát csak gyengébb szerb nyomás érvényesülhet. Dráva- és Duna­határunk védelme megfelelően előkészítve aránylag könnyű feladat lesz, különösen e helyzet kialakulásának kezdeti állapotában. Ez lesz az az időszak, mikor tervszerűen előkészített gyors és erélyes fegyveres bea­vatkozással a Tiszától keletre Torontál és Temes vármegyéket megszállhatjuk, ezzel egy­időben Erdély román megszállás alatt lévő déli területének visszacsatolását kezdemé­nyezhetjük/ ad 2/ Ennek kiinduló alapja Norvégia és Svédország. Ez az erőkifejtés hazánkat legalábbis kezdeti állapotában nem érinti. Annál könnyebb lesz Szlovákiával szemben kis erőkkel határkiigazítást végrehajtani. Egyébként hazánk területe északnyugati irány­ból komolyan nem lesz veszélyeztetve. ad 3./ Ennek kiinduló alapja Nagybritannia. Az erőkifejtés iránya az észak-francia, belga, holland tengerpart. Hazánk területét közvetlenül nem érinti. Ezekután valószínű az is, hogy a szovjet hadsereg az angolszászok erőkifejtésével együttműködve nyugati irányú offenzívába kezd. Bizonyos, hogy a Szovjet hadereje bi­zonyos mértékben gyengült. De az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a szovjethata­lom rendkívüli szívóssággal rendelkezik, a Szovjetbirodalom életereje pedig túlszárnyal minden eddigi elképzelést. Ha már most figyelembe veszem, hogy a német véderőt kele­ten gyengíteni kell a többi irányból fellépő ellenséges erőkifejtés elhárítása céljából, úgy adva van a szovjet offenzíva valószínűsége. Valószínűnek tartom ezt az offenzívát Le­ningrád-Moszkva közötti térségből, súlyvonallal Vitebszk, Minszk, Varsó irányában. A Don mentén harcoló magyar hadsereg feladata az északkeleti Kárpát-határunk fe­dezése. Visszavonulás esetén e hadseregünket olyképpen kell fokozatosan visszavonat­ni, hogy ezen feladat mellett beavatkozhasson (legalább részeivel) Délerdély vissza­csatolásáért folyó hadműveletünkbe, - ha az akkori helyzet, tér- és időbeli viszonyok megengedik. Összegezve: 1943-tól kezdve a német ellenőrzés alatt álló Európa az ostromlott vár­hoz fog hasonlítani. Az ellenséges erőkifejtés déli, északi, nyugati és keleti irányból olyan helyzet kialakulását teszi valószínűvé, melynek során hazánk déli, keleti és észak­keleti határai lesznek elsősorban veszélyeztetve. Valószínű továbbá a helyzet olyképeni alakulása, mely nekünk lehetőséget nyújt befejezett tények megteremtéséhez. Vizsgáljuk meg tehát honvédségünk pillanatnyi állapotát abból a szempontból, hogy rendelkezik-e mindazon tényezőkkel, melyek fellépésének sikerét biztosítják azon célból, hogy eleget tehessen a vázolt katonapolitikai helyzetben reá váró honvédelmi felada­toknak. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom