Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1991. (Szombathely, 1991)

2. szám - Varsányi Péter István: Széchenyi István és Vasvármegye -Vázlat

VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS VAS VÁRMEGYE - VÁZLAT Széchenyi István nemesi előneve — "sárvári és felsővidéki" — annak is bizonyítéka, hogy e nyugat-dunántúli család és Vas vármegye kapcsolata korábban is létezett, egyértelmű volt. Ugyanis Széchényi György, a família ismert főpap-tagja 1678-ban vette meg, s adományozta Lőrinc testvérének a sárvári birtokot, hogy kilenc év múltán — immár hadi érdemei elismeréseként— Egervárral és Pölöskével gazdagítsa az uradalmat. A sárvári és felsővidéki előnevet Széchényi Ferenc, Vas vármegye adminisztrátora, István gróf apja vehette fel. Röviden szeretnénk áttekinteni, hogy a szomszédos vármegye földbirtokosa, a kétszáz éve született sárvári és felsővidéki Széchenyi István gróf mikor és milyen alkalommal került megyénkkel, Vassal kapcsolatba. Munkánkban a történelmi vármegye keretei közt kívánunk maradni. 1. A 19. század elején a középfokú képzési rendszer két lépcsőből állt: az öt évig tartó gimnáziumi (benne a három éves grammatikai és a két éves humanitási) és a két évig tartó bölcsészeti (filozófiai) tanfolyamból. Széchenyi István arisztokrata ifjúként nem ülhetett nyilvános iskola padjaiba (mint a kivételnek számító Eötvös József báró), tanulmányait magánúton folytatta, Lunkányi (Liebenberg) János irányítása mellett. A vizsgákat viszont valamelyik nyilvános gimnáziumban kellett letennie. Az 1-2. grammatikai osztályét Pesten a piaristáknál, a harmadikat és az első humanitási évfolyamét a bencéseknél Sopronban, míg a másodikét ismét a piaristáknál abszolválta. A gimnáziumi tanulmányok betetőzésének az akadémia két éves filozófiai tanfolyama tekinthető. A szomszédos vármegyékben nem volt katolikus líceum (Sopronban is csak az evangélikus egyház rendelkezett ilyen tanintézettel), következésképp a vizsgázni szándékozó fiatalok e régióból Szombathelyre utaztak. A katolikus vallású Széchenyi István is. Az 1807-1808-ban Szombathelyen, Széchenyi István által letett vizsgákról négy bizonyítvány is tanúskodik. Az első bölcsészeti osztály tantárgyaiból (mennyiségtan, világtörténelem) 1807. augusztus 31-én számolt be —kitűnő osztályzattal. 1808. január 18-án Kresznerics Ferenc professzor Széchenyit "... a geometria egész anyagából szigorúan megvizsgálta s kitűnő osztályzatra találta érdemesnek". A második filozófiai évfolyamról három bizonyítványt állítottak ki. Az említett professzor mellett Horváth Ferenc, a filozófia tanára igazolta, hogy a gróf a tapasztalati pszichológiából és az egyetemes logikából érdemesült kitűnő osztályzatra; a végbizonyítvány jellegű értesítőben a szombathelyi liceum négy tanára (Horváth Ferenc, Németh János, Kresznerics Ferenc és Laky Károly) igazolták, miszerint 1