Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Kiss Gábor - Tóth Endre: Zalák Árpádkori vára
KISS GÁBOR - TÓTH ENDRE ZALÁK ÁRPÁD-KORI VÁRA * 1985 óta kutatjuk a korai magyar gyepűrendszer régészetileg is megfogható elemeit a Ny-Dunántúlon, az egykori Vas. Sopron és Mosón megye terüetén. Avasvári "római sánc" kutatásával kapcsolatban figyeltünk fel egy 1278-as oklevélre 2 , amely arról tudósít, hogy az egykori zalaki várhely közelében egy nagy útnak és egy nagy kapunak /feltehetően gyepűkapunak/ kellett lennie. E gyepűelem pontos helyének tisztázásához azonban először arra volt szükség, hogy megállapítsuk, hol is feküdt egyáltalán a szóbanforgó zalaki vár! Az alább részletesen is felsorolásra kerülő birtoktörténeti adatok alapján már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, hogy keresett várunknak valahol a mai Sorkikápolna vagy Sorkifalud területén kell(ett) feküdnie. A kérdés ezek után már csak az volt, hogy vajon napjainkra fennmaradt-e ez a vár, és hogy megtaláljuk-e! Az erődítés helyéül szóbajöhető viszonylag nagy terület miatt legelőször a légifotók által kínált lehetőséghez fordultunk. A munkánkat kisérő szerencse most sem hagyott cserben bennünket! Derdák Ferenc geodétának 1986 tavaszán sikerült az egyik légifelvételen egy kis vármaradványt találnia a Sorok-patak árterében, Taródházától egy jó km-re, Ny-ra. Az áprilisban elvégzett helyszíni bejárás eredménye is lenyűgöző volt, mert a jelek alapján kétségtelenül úgy tűnt, a vár helye annak pusztulása óta érintetlenül áll! Éreztük, a kihívásnak nem lehet ellenállni! Az itteni gyepűvonalak keresgélését elodázva meg kell először ásni magát a várat! Annál is inkább indokolt volt ez, mivel igen nagy esélyünk volt itt egy történeti adattal pontosan keltezett Árpád-kori kisvár megkutatására, ami szinte egyedülálló ritkaságnak számít Magyarországon. Elkezdődött tehát a munka, amely azonban még ma sem befejezett az anyagi fedezet szűkös volta, a megfelelő műszerek hiánya és a közbejött más fontos leletmentések elvégzésének kötelezettsége miatt. Először, 1987 júniusában Derdák Ferenc felmérte a várat. A későbbiekben ez a szintvonalas rajz lett a további munka egyik nélkülözhetetlen alapja. Avar a Sorok-patak déli oldalán, annak holtágakkal szabdalt füves, sík árterében áll, alig 150 m-re a Csikorgó-ér torkolatától. Helyzetéből világos, hogy a vár helyéül olyan területet választottak, amelyiket veszély esetén el is áraszthattak. Maga a vár nagyjából kör alakú, belső átmérője kb. 20 m, külső átmérője pedig (az árokkal együtt) kb. 40 m. A védett terület nagysága tehát kb. 0,03 ha. A vár dombjának magassága a jelen felszínhez képest 30 cm, árka pedig, amelyet a benne tenyésző vizet kedvelő, élénkebb színű növényzet méginkább hangsúlyoz, 40 cm mély. Milyen lehetett eredetileg, hogyan és mikor épült fel a vár? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához volt szükség az ásatásra! 3 1987-1989 között a várat ÉK-DNy-i irányban egy 50 m hosszú, 1,5 m széles kutatóárokkal vágtuk át a szűz altalajig. Ásatási megfigyeléseink és metszetfalaink tanúsága alapján most már pontosan rekonstruálni tudjuk a vár építésének egyes mozzanatait. * Hajdan volt vasi várakról sorozatot indítunk ezzel a tanulmánnyal. 79
