Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)

ADATTÁR - Fülöp László: Mit örököltünk Ákosházi Sárkány Antaltól?

FÜLÖP LÁSZLÓ MIT ÖRÖKÖLTÜNK ÁKOSHÁZI SÁRKÁNY ANTALTÓL? Ákosházi Sárkány Antal végrendeletét a Nádasdy család irattára őrizte meg az utókornak. A dr. Komáromy András által közkinccsé tett közlemény eredetileg Sárkány Antal Nádasdy Tamáshoz írt leveleit tartalmazzák, ezt követi függelékként az említett dokumentum. Maga Komáromy is érdekesnek tarthatta az elhunyt személyét, mivel mintegy másfél oldalas magyarázatot fűz a végrendelkezővel kapcsolatban az irat közlése után. Ki is volt Sárkány Antal, a Sopronban 1562. december 8-án végrendelkező nemesember? Régi, törzsökös családból származott, bár több ízben is büszkén soproni polgárnak nevezi magát. Jellemző erre, hogy végrendeletének tanúi is soproni polgárok, s e barátai a városi "tanács körül valók". Nagy Iván a magyar nemesi családokat ismertető 10. kötetében szintén régi nemzetségnek tartja számon a Sárkányokat Közülük a 16. században Ambrus emelkedett az ország nagyjai közé (pozsonyi kapitány és főispán volt, később Zala vármegye főispánja lett, 1526-ban esett el Mohácsnál). A család előnevét Ákosházáról írja, amely valószínűleg a Zala folyó mentén található. Csánki szerint "Akushaza 1408. Ebergény és Szent Mihályfalva közt sorolja föl az adólajstrom." E tájon találjuk ma az Ákosházi pusztát. Nagy Iván szerint nehezebb már megmondani, honnan ered a Sárkány név, mivel Magyarországon több ilyen nevű helység és puszta is létezik. A nevet adó települést azonban csakis a nyugati részeken kereshetjük, mivel a család eredeti hazája Zala volt, birtokaik pedig főként Sopron vármegyében. Azért is jöhet számításba a Fertőhöz közeli Bősárkány, mivel Sárkány Antal is említi végrendeletében a birtokai közt, igaz Sárkán Szigeti, illetve egyszer Sziget néven. A Nagy Iván által közölt genealógiával nehéz egyeztetni a végrendeletben szereplő családtagokat, mivel az részben hiányos, részben a megadott évszámokból nem derül ki, hogy azok születési avagy halálozási időpontot jelentenek-e. A testamentumból határozottan kiderül, hogy Sárkány Antal első, meghalt felesége Cseh Margit, a második Pálfalvay Magdolna asszony volt. Húgát Margit asszonynak nevezi, akinek férje Szép Gáspár. A rokoni kapcsolat említése nélkül olvashatjuk Sárkány Jánost és Bernáldot, ez utóbbinak már unokája is férjhez ment, Beg (?Bed) Györgyné az asszonyneve. Csupán a rájuk hagyott pénzösszegből következtethetünk arra, hogy János a testvére lehetett, viszont Bernáld a nagybátyja. Komáromytól tudjuk meg, hogy Sárkány Antal hosszú életű volt, azonban utalást nem tesz az évek számára. Vajon mit jelentett a 16. század közepén a hosszú élet, ha egyes adatok az átlagéletkort 35-40 évre teszik? Gyermeke egyik feleségétől sem született, így minden jövedelmét "kincses ládákba rakosgatta". Nádasdy Tamáshoz intézett leveleit különböző helységekből, de mindig a nyugati szélekről írja (Sárvár, Sopron, Bécs, Pornó, Mannsdorf stb). Ezekből ismerjük meg jellemét, szokásait, foglalatosságait. Főnemesi származása ellenére haláláig hű alattvalója és kiszolgálója Nádasdy nádornak és családjának. Bizalmi emberként kezelhette Nádasdy Tamás, szívesen bízta rá családi ügyek intézését, családtagok kísérését is. Mivel kiválóan tudott alkudni a kalmárokkal, állandó ékszer- és ruhanemű-vásárlással bízta meg Nádasdy. Szakértője volt mind a női, mind a férfiruháknak. Odahaza 110