Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1990. (Szombathely, 1990)
ADATTÁR - Fülöp László: Mit örököltünk Ákosházi Sárkány Antaltól?
Sopronban és birtokain szőlőműveléssel foglalkozott (soproni szőlő, cenki szőlő), és borral kereskedett. Cenken két malma is volt, ahogy írja "czenki két molmaim 9 '. Szintén levelében utal rá, hogy amennyire kedvelte a vásárlást, annyira nem szerette a perlekedést. Családszeretete több helyütt is nyilvánvalóvá válik. Gondol meghalt felesége rokonságára, az élő Sárkány családtagokra, s mostani nejére, Pálfalvay Magdolnára, akiről így ír "az én hozzám való szerelméért, melyet nekem az én vénségembe és kór betegségembe mindenkor megjelentetett ..." Sárkánynak hatalmas vagyona lehetett Végrendeletében csak saját szerzeményeiről rendelkezett, mindarról a vagyonról, amelyet őseitől örökölt, nem intézkedett.. Ez feltehetően a családi szokás és hagyomány szerint oszlott meg a vérszerinti örökösök közt. Halálának pontos idejét nem ismerjük. A soproni tanácsban 1563. január 4-én hirdették ki végrendeletét. Ismert az is, hogy 1563. március 18-án nyitották föl a készpénzét tartalmazó ládákat a polgármester, az esküdt, a tanuk és örökösök jelenlétében, amelyben Komáromy szerint "valami 50 zacskó különféle pénzt találtak, aranyat, ezüst tallért, magyar monétát, bécsi forintot, cseh garast nagy mennyiségben. Ebből kellett kifizetni a végrendeletben felsorolt, összesen 6980 forintra rúgó hagyományokat." A végrendelet igen gazdag művelődéstörténeti, névtani, nyelvi és nyelvtörténeti anyagot rögzít. (Ez utóbbi az átírás miatt közvetlenül nem elemezhető.) Ebből kívánok néhány területet kiemelni. A végrendelet formájában szinte tökéletesen megszerkesztett szöveg. Lejegyzőjéről nem tudunk meg semmit, de feltételezhetjük, hogy egy ilyen gazdag nemes csakis tanult jogásszal írathatta meg azt. Bevezetése imával és vallási témájú célzatokkal kezdődik. Kijelenti, hogy ép ésszel és elmével, a háborúság és harag elkerülése végett rendeli el végakaratát, "hogy az én atyámfiai és nemzetim mellette maradjanak". Kéri, hogy a soproni magistrátus és tanács ratifikálja azt, s mint említettem már ez így is történt. Mielőtt Istennek ajánlja lelkét, kéri, hogy a soproni Szent Mihály egyháznál (a mai Pozsonyi út mellett) temessék el testét A főrész a tartozásokkal kezdődik Mint kiderül, maga a győri püspök is tartozik neki háromezer forinttal Bizonyos összeg elengedése fejében kéri, hogy Sárkányszigetiben mondjon érte gyászmisét,, ha ez a török miatt nem lehetséges, akkor másutt, ahol keresztények élnek« Nagylelkűségére vall, hogy a legtöbb tartozónak, köztük Nádasdy Tamásnak is, elengedi a tartozásukat viszont a sajátjait mind kéri kiegyenlíteni. Ezután következik a szerzemény szétosztása, kezdve feleségével és közvetlen rokonaival, utána következnek az ismerősök, deákok, szolgák. Csupán ebben a sorban törik meg a testamentum logikája, néha visszakanyarodik olyan örököshöz, akit már korábban említett. A befejező részben az utolsó akaratát tanúsítók neve következik, akik szintén kapnak vagyonából. Rendelését keze írásával és pecsétjével (!) hitelesíti, majd pontos keltezéssel zárja. Részben már említettem, hogy kik voltak Sárkány Antal örökösei. A családtagokat távoli rokonok, gazdag főurak követik. Magának a már elhunyt Nádasdy Tamásnak, illetve családjának nemcsak elengedi a tartozást, hanem még ad is az örökségből: "hagyok az én kegyelmes asszonyomnak száz arany foréntot és egy arany gyűrűt, melyben nyolcz hegyes diemant (gyémánt) vagyon. Áz kis úrnak (Nádasdy Ferenc) is hagyok és legálok száz arany foréntot." A nemes örökösök után deákok, áz inasa, az ácsa, két árva gyermek, akit ő neveit, egy sánta soproni apáca, sőt még egy rab is kap a jussból ("az ő jámbor, hív szolgalatjáért""). Hogy mennyire sopronínak vallja magát, s hogy senkiről sem feledkezik meg bőkezűségében, bizonyítja néhány mondata: "A 111
