Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ADATTÁR - Barbalics Imre János: Egy nemzetiségi tankönyv a két világháború közötti időből

BARBÄLICS IMRE JÁNOS EGY NEMZETISÉGI TANKÖNYV A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDŐBŐL A mai Magyarország megyéi között kevés van, ahol több nemzetiség található meg. Vas megyében németek, horvátok és a hazai szlovének vagy a közismert és vitatott nevükön „vendek". Az utóbbi elnevezés helyes vagy helytelen alkalmazásának vitájában nem kívánok állást foglalni. Az ismertetésre kerülő könyv korabeli megfogalmazását alkalmazom következetesen. A magyar történelemnek sarkalatos kérdése az itt élő népekkel való kapcsolata a mindennapi élet tükrében a magyarsággal. A vélemények eléggé eltérőek, amelyeken lehet vitatkozni, de a tényeken nem. Az 1920 és 1945 között eltelt időszakban milyen volt a nemzetiségi politika, mennyire vettünk figyelembe alapvető dolgokat. A fenti időszak korona-fillér illetve pengő-fillér pénzegységeinek nagyobb címletű, azaz papíranyagú, azaz papírpénzein az országban élő minden jelentős nemzetiség nyelvén szerepelt az érték megnevezése. És néhány szomszédos ország bankjegyén szerepel magyar nyelvű értékjelzés? Ez a tény külön tanulmány is lehetne mivel, ha jelentéktelen dolog is, de jelzi az illető állam hozzáállását a határain belül élő más anyanyelvűekkel szemben. Ez kis kitérő volt a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban s ugyanígy az anyanyelvi oktatás is fontos kérdés. Itt több kérdés merülhet fel létezik-e?, alkalmazzák-e? milyen színvonalú? A fenti kérdést kívánom egy ténnyel dokumentálni. A kezembe lévő tárgyi bizonyíték csak az első probléma felvetés tisztázására alkalmas. A másik kettőre talán más is tud válaszolni, aki kortárs volt mivel a vizsgált időszakról sem személyes, sem egyéb tapasztalatom nincs. A tárgyalt időszakban az iskolák túlnyomó része egyházi igazgatás és kezelés keretében működött, s itt a római katolikus egyház szerepe a legnagyobb, mivel a lélekszáma is a legnagyobb a magyarországi egyházak között. A tankönyvkiadásban is a Szent István Társulaté a legnagyobb szerep. 1988 végén kaptam ajándékba az ismertetésre kerülő tankönyvet. Amelynek a címlapja az alábbiakat tartalmazza: „Magyarországi kisebbségi népiskolai tankönyvek Vendszka (KNIGA CSTENYÄ (za) I, II. i III. zlőcs národne sőle OLVASÓKÖNYV A vend tannyelvű népiskolák (I, II. és III. osztálya számára A vallás és közokt. minisztérium 137.292/139. szám alatt (a katolikus egyházi főhatóság 1602/1939. szám alatt) tankönyvül engedélyezte. BUDAPEST A Szent István-Társulat kiadása 1939. Ära P —.90" A fenti tankönyv 138 oldalból áll, a birtokomban lévő példány ép, sértetlen. A belső címlapon, amely a külsővel teljesen azonos fel oldhatatlan tulajdonosi név és 1947. év. A dátum a tulajdonba kerülést is jelentheti, de még az alkalmazási azaz használati évet is. 77