Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - ADATTÁR - Horváth István: Pápoc középkori története

HORVÁTH ISTVÁN PÁPOC KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE* Minden község története abban az időben kezdődik, amikor népe megtelepszik az alkalmasnak ítélt területen, és felépíti otthonát. Természetesen kevés községnél lehet ezt az alapítási évet oklevelek alapján pontosan megállapítani, így nem tudjuk ezt megtenni Pápocnál sem. Ilyen esetben a régészek sietnek a történészek segítségére. A pápoci régi iskola udvarán és kertjében az 1973—1974. év folyamán talált tűzhelyleletekből megállapították, hogy Pápoc területe már a X—

XI. században gyepű-őrzőktől lakott terület volt. De az ugyanekkor végzett ásatás feltárta az ősi, XI—

XIII. századbeli köztemetőt, ahol sűrűn egymás mellett és felett, 3—5 soros rétegekben pihennek Pápoc ősi lakosságának maradványai. A XIV. században épített és szintén megtalált kolostorépület alapfalai sírokat vágnak át. Mindezek és az ugyancsak itt megtalált falurészlet leletanyaga a XI—

XIV. századbeli eredetre utalnak. Az alsó határ megjelölése nem teljesen bizonyos, mivel a XI. században használt edényformák még a XIII. században is megvoltak népünknél.

1 Bizonyosnak látszik, hogy Pápoc legalább a XI. században létezett már mint lakott terület. így az is nagyon valószínű, hogy a pápociak ősi meggyőződése, mely szerint községük Szent István korabeli település, megfelel a valóságnak. Ezt támogatja az oklevelekből kikövetkeztethető gondolat is, hogy Pápoc plébániája és első temploma István király korabeli. I. István király rendelete volt, hogy minden tíz település a legnépesebb helységben építsen közösen templomot. 1250 utáni évtizedekben építették a most is álló pápoci kápolnát.

2 Egyes részeit azonban egy régebbi, elbontott templom maradványaiból alakították ki. Sőt a kápolna felső része még régebbi eredetű elemeket mutat, mint az ak A fenti megállapításokat valószerűsíti Pápoc nevének eredete is. Ugyanis a népes település és a környező helységek számára szűk lett ez a templom. Kénytelenek voltak elbontani, de a kisebb terjedelmű részeket nem építhették bele az új, tágasabb, az oklevelekben is felemlített Szent Lőrinc plébániatemplomba. Ezeket az épületi elemeket használták fel a kápolna építésére. A fenti megállapításokat valószerűsíti Pápoc nevének eredete is. Ugyanis az oklevelekben olvasható legrégibb név: Papuch. Ezt akár a magyar eredetre utalóan olvassuk, akár pedig az egyesek által kevésbé valószínűen szláv eredetűnek gondolt ősi, pápoci népességtől elnevezetten, értelme mindkét nyelvben „papos"-t. Tehát olyan település, amelyik állandóan helyben lakó pappal rendelkezik, és éppen ez különbözteti meg a környező többi pappal nem rendelkező, nem „papos" helységtől. Oklevelekben Pápoc és Csatabér nevét először egy 1291-ből származó oklevélben találjuk,

3 amikor a Csatabér eladományozására vonatkozó oklevelet Pápocon szövegezték meg. Ettől kezdve azután sűrűn előfordul az oklevelekben Pápoc és a hozzátartozó, majorszerű településeinek neve: Miklósfalva, * Részlet a szerző Pápóc, a középkori oklevelek tükrében című díjazott pályaművéből. 53