Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)
1. szám - ADATTÁR - Kuntár Lajos: Valós és emlékképek szülőfalumról
ADATTÁR KUNTAR LAJOS VALÓS ÉS EMLÉKKÉPEK SZÜLŐFALUMRÓL 1988 nyarán azért települtem tartósan haza, Csörötnekre, hogy modern Anteusként érintgetve földjét, erőt gyűjtsek történetének megírásához. Elevenítgetni kívántam emlékeimet és kiegészíteni ismereteimet, hogy friss színekkel gazdagodjon, ezzel élénkebbé váljon a bennem hordott, mindig élő, így alakuló faluképem. Szembesíteni is kellett a levéltárakban felkutatott, a múltra utaló adatokat a maiakkal, illetve összevetni, hogy valósan érzékeltethessem történetében végbement változásokat, az egymást váltó előrehaladásokat és viszszalépéseket. A fizikai kötődésemet erősítettem azzal, hogy naponként érzékeltem a jelent alakító gazdasági és társadalmi eseményeket, tanulmányoztam az embereket, életüket. Amit vártam, megtörtént: újra hatalmába kerített az otthon varázsa, a szülőföld vonzása. Soha nem éreztem annyira, mint ezen a nyáron, mit jelent az, hogy e földből vétettem, hogy az itt élők közé tartozom, bár fizikai valóságban másutt élek. A genius loci, a hely szelleme, az ősök vérével, verejtékével öntözött drága föld, megerősítette bennem a hovatartozásomat. írásaimban, szavaimban számtalanszor vallottam erről, ezúttal azonban hangsúlyozottabban teszem: mindenkor csörötneki voltam és az is maradok, amíg élnek e faluban, akik megőrzik és időnként kezükbe veszik a számukra írt könyvemet. A sors különös kegye és édesanyám „taníttatási" akarata révén az életterem tágultabb lett, mint az otthonmaradtaké, de az utam göröngyösebb. A falu zárt világában nem készülhettem fel az álnokságok, gonoszságok elleni védekezésre: hittem a szónak, megbíztam az emberekben, ezért sokszor ért csalódás, kétségbe azonban sohasem estem: tudtam, hogy erős akarattal legyőzhető minden akadály, hittel, kitartással túl lehet jutni az akadályokon. Gyermekkoromat a népmesék világa szépítette. A nép legkisebb fia, a jóság és a becsület fegyverével mindig győzedelmeskedik ezekben a mesékben a hatalmasokon, a gonoszokon. A mesehős sorban levágja a sárkány fejét, mégha hét is sziszeg feléje ... Ahogy az egyén, úgy a közösség életében is gyakran váltja egymást a fény és az árnyék. A múlt hű ábrázolása bizonyítja az élet folytonosságát: a múlt, a jelen és a jövő szerves egységét. A fényjelenségek valós tükröztetésével szeretném mindenkiben erősíteni a szülőföldhöz kötődést és ezen keresztül növelni az áldozatvállalásra is kész hazaszeretetet. Az 1350-ben már bizonyosan meglévő Csörötnek, az akkori írás szerint: Chyrenuk, földrajzi helyzeténél fogva sokat szenvedett az évszázadok során. Dúlta földjét, égette házait, irtotta lakóit külső és belső ellenség, de a falu mindig újjáépült, mert a túlélők erős hite új életet sarjasztott az üszkök, romok fölött. 37