Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

1. szám - MŰHELY - Bariska István: Szolgálat megalkuvás nélkül. Szerdahelyi Pál portréjához

Ahogy mozdult a felszabadító szovjet hadsereg frontvonala egyre nyuga­tabbra, úgy változott szinte naponta Szerdahelyi Pál szolgálati helyének ki­rendelése is. Sárszentlőrinc, Dörgicse. Olyan helyek, amelyeket emiatt elfog­lalni sohasem tudott. Mígnem barátja és lelki atyja, Turóczy Zoltán, a tiszai kerület püspöke Olcsvára hívta missziós lelkésznek. Mátészalka, Vásárosna­mény, Tarpa tartozott hozzá. Öriási terület. Az írásról szó sem lehetett. A szolgálat és a kenyérharc felemésztette idejét és erejét, amikor 1949-ben, há­rom esztendő után, a Győrbe helyezett Turóczy püspök visszahívta a Dunán­túlra, más lehetőséget nem tudott felkínálni egyelőre, mint a német nemzeti­ségiek lakta Somogydöröcskét. Ekkor nyilván még ő sem tudta, hogy 21 esz­tendei szolgálat következik, azaz lelkészkedésének felét itt tölti majd. Innen került 1970-ben vissza Vas megyébe, először Csöngére, majd Judit asszony szülőhelyére, Körmendre 1980-ban. Itt működött nyugdíjazásáig, 1987 szep­temberéig. Az igazi nagy kihívás valamennyi stáció közül a somogydöröcskei volt. 1949­ben a magyarországi politikai gyakorlat szűk osztályszempontok miatt elvesz­tette toleranciáját az egyházakkal szemben. A magyarországi egyházak megí­télése ugyan eltért egymástól, de a hatalomgyakorlás sztálini modellje en bloc reakciósnak minősítette az egyházat a szocialista fejlődés akkori szakaszában. Ezt megelőzően hasonló hátrányos megítélés alá esett a magyarországi német­ség, amelynek jelentős részét az ismert békeszerződések és törvénycikkek ér­telmében kitelepítették. A hazai németséget kollektive kollaboránsnak minősí­tették. Amikor tehát a fiatal, huszonhét éves lelkész a somogydöröcskei gyüle­kezet és annak filiái, Somogyszil, Bonnya és Gadács élére került, hivatása és a gyülekezet etnikuma miatt is reakciósnak minősült. Sok, nagyon sok ember lett ezeknek a kihívásoknak áldozata. Ha nem fizi­kai, akkor erkölcsi értelemben. De Szerdahelyi Pál a maga igazságérzetével és bátorságával állta a sarat. Tele hittel, ifjúi lelkesedéssel vállalta a rábízotta­kat, s megszervezte az önálló gyülekezetet. Pedig a döröcskei anyaegyház 800 lélekről 100-ra csökkent, s még a legnagyobb filián, Somogyszilen is 1000-ről 240-re zsugorodott a gyülekezet. Somogydöröcske, Somogyszil, Gadács és Bonnya az összesen 2400 főből mindössze 600-at tudott megőrizni. De ennek a több mint félezer embernek mindent jelentett az ambiciózus lelkészházaspár jelenléte. Az írás és kutatás rabjaként A beszélgetés számvetésre késztette. írásainak, kutatásainak számbavételére. Ekkor derült ki, hogy éppen fél évszázada jelent meg első verse. Hogy ez alatt az ötven esztendő alatt körülbelül 200 publikációja jelent meg 20 itthoni és 8 külföldi lapban, folyóiratban. Pedig kéziratainak száma még ennél is több. Egy ilyen teljesítmény csak belülről fakadóan születhet meg. S olyasvalakivel for­dulhat elő, akire az írás kényszerítő erővel hat. Akinek életelemévé válik, akit rabul ejt. Mint Szerdahelyi Pált egy egész életre. Számos novellája látott napvilágot. Ismerte tehát ennek a rendkívül tömör prózai műfajnak a titkait, amikor Bertold Brecht, Stefan Zweig és Friedrich Dürrenmatt novelláinak fordításához nyúlt. Dürrenmatt, minthogy maga is evangélikus lelkész és minthogy a fordítások az Evangélikus Életben jelentek meg, lemondott a jogdíjról. Theológiai tanulmányait ezúttal itt nincs mód idézni. Sokoldalúságának van azonban egy másik bizonyítéka is. Amikor ugyanis 1964-ben megpályázta a 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom