Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Zichy Antónia és Batthyány Lajos házassági szerződése

TILCSIK GYÖRGY ZICHY ANTÓNIA ÉS BATTHYÁNY LAJOS HÁZASSÁGI SZERZŐDÉSE Batthyány Lajos életpályájának 1847, de különösen 1839 előtti szakaszáról az azt hitelesen megőrző és tükröző forrásanyag rendkívüli szűkössége miatt meglehetősen keveset tudunk. Kiváltképp érvényes ez a megállapítás a későbbi első független felelős magyar miniszterelnök magán- és családi életére, mivel Batthyány a kor szokásaitól eltérően nem vezetett naplót, és nem is folytatott kortársaival — közöttük hozzátartozóival — példának okáért a Széchenyihez hasonló, kiterjedt levelezést. A források számának erősen korlátozott mivolta azonban csak részben hozható ezzel összefüggésbe, jelentősen járult még ahhoz az a sajnálatos tény is, hogy Batthyány Lajos családjának levéltára a századfordulón szétszóródott, illetőleg gyakorlatilag teljes egészében megsemmisült, és abból mindössze egy kisebb, alig néhány darabból álló, töredékes irategyüttes maradt meg és került be később a Magyar Országos Levéltárba.

1 Ezen iratok között található az alább közreadandó forrás, mely nem más, mint Zichy Antónia és Batthyány Lajos Pozsonyban, 1834. december 4-én kelt házassági szerződése, és amely természetesen alapvetően a házasfelek személye miatt érdekes, értékes és közlésre érdemes. A házassági szerződések nem tartoznak az igazán látványos, különlegesen adatgazdag források csoportjába. Rendeltetésük az volt, hogy a leendő feleség és férj a közöttük éppen a házassági kapcsolat következtében kialakult helyzetre, mégpedig elsősorban — de nem kizárólag — az életközösségből fakadó vagyonjogi kérdésekre vonatkozó megállapodását írásba foglalja. Így esetünkben a házasfelek pontosan meghatározták az egymás által haláluk esetére saját, személyes vagyonukból a másik számára lekötött — korabeli kifejezéssel: móringolt — összeg nagyságát és annak felhasználási lehetőségeit, de egyúttal rögzítették az esetleg özvegységre jutó feleség jogait és kötelességeit akár születik a házasságból gyermek, akár nem. Érdekesség, hogy a szerződésben Zichy Antónia apja, Zichy Károly — aki 1832 és 1841 között Vas megye főispáni helytartója volt

2 — kötelezettséget vállalt, hogy leányának — annak édesanyjától és anyai nagyapjától végrendeletileg hagyott értéktárgyak átengedésén túl — évi 1000 pengőforint járandóságot ad, melynek megszűnését saját halálához és Zichy Antónia áldott állapotba való kerüléséhez kötötte. Házasságkötésükkor Zichy Antónia a tizenkilencedik, Batthyány Lajos pedig huszonnyolcadik életévében járt.

3 Házassági szerződésüket rajtuk és Zichy Károlyon kívül a menyasszony részéről -négy, a vőlegény részéről három tanú, névszerint Zichy Ferenc, Esterházy Lajos, Esterházy Ferenc, Apponyi György, Batthyány Ferenc, Karl Westerholt és Atzél Antal írta alá. E névsor különlegessége, hogy nincs közöttük egyetlen személy sem, aki a többiek közül legalább egy valakivel ne állt volna rokoni kapcsolatban. Feltétlenül említésre kívánkozik — miután kevéssé ismert tény —, hogy a házaspár tagjai között is kimutatható vérségi kapcsolat, mivel Batthyány Lajos második unokatestvére, Batthyány Antónia leányát vette feleségül.

4 A menyasszony tanúi közül Zichy Ferenc a leendő após, Zichy Károly bátyja,

5 Esterházy Lajos és 65