Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1989. (Szombathely, 1989)

2. szám - ADATTÁR - Regős János: Az 1877. évi népiskolai tanterv és Vas megye

A vallásos jelleg tehát a tantervi ismeretanyag egészét áthatotta. Éppen ezért a természettudományos tárgyak oktatása (nyomán j elentkező valóságszemlélet korántsem kerekedhetett felül a hittan tételeinek adandó, intenzív ellenhatásaival szemben. A vallástan tehát továbbra is a legfőbb alakítótényező az iskolai munkában és a pedagógiai irányultságok eszmei erejének „vigyázó faktora". A „magyar nyelv" címszó alatt szereplő tárgyak oktatását illetően kiemelik, hogy az „elemi népiskolai tanítás központjául a magyar (anyai) nyelv szolgál, melyet úgy ke'lil oktatni, hogy azon a gyermek (akár leredeti, akár figyelmeztetés (tanulás) útján szerzett gondolatát tisztán tudja kifejezni., azután gondolatait következetesen és szabatosan tudja egymás után sorozva (előadni, végre azokat helyesen tudja leírni".

3 A „magyar nyelvtan" tanításával összefüggésben a következőkkel bővült a 77-es tanterv: „Az elemi iskolai tanulóknak, különösen pedig a népiskolai növendéknek szükséges nyelvtani ismeretek megszerzését a többi tantárgyak tanításával és ... az olvasás és írás gyakorlásával lehet egybekötni s mindazt, amit a tantárgyból, a tanítás e fokán tudni szükséges, ezen mód szerint lehet legsikeresebben megtanítani."

4 A nyelvtan oktatásában ez a tanterv sem veszi figyelembe azokat a pedagógiai lehetőségeket, melyeket a felhasznált példaanyag nyújthat. Helyesen érvényesül benne azonban az az elllv, hogy a nyelvtani szabály okát nem elszigetelve, hanem a többi tárgy loktatása során, így az olvasás és írás gyakorlása közben lehet eredményesen elsajátíttatni. A „magyar nyelv" tárgyal tehát az 1877. évi tantervben az iskolai munka középpontjába kerültek. Az eddigi óraszám nem emelkedett ugyan, azonban a túlzott nyelvtani követelmények — főképpen a felsőbb osztályokban — továbbra is megoldhatatlan nehézségek elé állították a tanulókat.

5 A 4. osztály mennyiségtani anyagának szűkszavú íkommentálása során is arra figyelmeztet a program, hogy az ezres számkört csak abban a szituációban lépje túl a nevelő, ha a „gyermek tapasztalati körébe eső gyakorlata szerint fennakadás nélkül tenni lehet" azt.

6 Az „arányossági példákkal" való részletesebb folgalkozást az Eötvös-féle tanterv az 5. osztály számára írta elő, a jelenlegit viszont a hatodikos anyag körébe utalta. A legtöbb változás a földrajz oktatásában következett be. A történelmi tárgyak keretébe osztott földrajz című tantárgyhoz kapcsolódó alapfogalmakat — az előző tanterv szerint — a 2. osztály beszéd- és értelemigyakorlati óráin kellett megismertetni a tanul ókkal. A Trefort-íéle tanterv az 1. osztály számára is kiterjeszti ezt a feladatot. A földrajzban, mely a 3. osztálytól kezdődően szerepel önálló tantárgyként, új koncepciók alapján, most könnyítenek az egyes évfolyamok anyagán. Így a 3. osztály tantervi anyaga kevesebb lesz, a 4. osztály teljes egészében az Eötvös-féle tanterv 3. osztályának anyagát veszi át, az 5. pedig a 4. osztályét. A 6. osztály az előző tantervben megjelölt 5. osztályos programot dolgozza fel.

7 A földrajzban az 1869. évi tanterv túlzottan nagy feladatokkal terhelte a 3. osztály tanulóit. A használata folytán eltelt évek azonban meggyőzték az illetékeseket, hogy fel kell oldani ezt a maximalizmust. A mostani anyagfelosztás reális meggondolásokból fakadt. A természetrajz oktatásáról szólva helyesen hangoztatják,, hogy lehetőleg természetben szemléltesse a tanító pl. az egyes állatokat, és csak akkor forduljon a képhez, ha „azokat természetben fel nem mutathat ja."

8 Egyébként szembetűnő fogyatékossága az 187?. évi tanterv természetrajzi anyagának a