Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón
Budweisbe, Bécsbe fuvarozott 10 ezer, és a Münchenbe, Konsltancba szállított 30 ezer imázsa jelentette a nagy forgalmat. Az aratás után megmaradt szalmából bálákat préseltek, s 6000 mázsát adtak el a gazdák különböző monarchián belüli kaszárnyáknak (Grác, Bécs, Pisek, Eger, stb.). A szántóföldi termelés helyben nem hasznosított cikke volt a cukorrépa, melyből 57 ezer mázsát raktak Szombathelyen vasúti kocsikba. A korábban rnáir működő büki cukorgyár mellett 1895. szeptember elsején kezdett el termelni a „Vas megyei czukorgyár rtt. sárvári czukorgyára". Az első évben feldolgozott 346 ezer mázsa répából egyetlen kilogrammot sem küldtek a megyeszékhelyről. A szombathelyi vasútállomás környékén répával foglalkozó gazdaságokat a korábbi megszokások és az érvényben lévő szerződések arra ösztönözték, hogy Bükön dolgoztassák föl terméküket. (A holdanként! termésátlag 80—120 mázsa között volt. 8 ) Hosszú évek kitartó és szívós munkája eredményezi majd, hogy a megye segítségével állapított sárvári cukorgyárba a megye székhelyéről is küldjenek földolgozásra répát. A kortársak előtt közismert volt a nyugat-dunántúli szarvasmarha-tartás helyzete, ahol a berni és sirnmenthali pirostarka faj a hazai fehér marhát már majdnem teljesen kiszorította. 1 ' A fajtaváltás sikere országos visszhangot váltott ki, s a ibevált fejős tehenekből évente 500 darabot küldtek Szombathelyről a budapesti és környéki ,,,,milimárik" {tejesgazdák) gazdaságaiba. A fejős tehenet küldő nem más, mint a Reissig-féle tehenészet, ahol ßzirnmentháli fajtát tartottak és neveltek. Ebből a tehenészetből szállá to ttak hűtött kocsikban évente 3300 hektoliter tejet Bécsbe, s a kimustrált állatokat saját telepükön hizlalták, ahonnan 1500 darabot a bécsi henteseknek adtak el. A szarvasmarháik mellett sertéseket és lovakat raktak kocsikba a vasi megyeszékhelyen. A sertéseket a helyi tejszövetkezet 500—600 állat egyszerre történő befogadására alkalmas hizlaldájában nevelték, melyek közül 800 darabot Sopronban, háromszázat Bécsben és Bécs-Űjhelyen dolgoztak föl. A környék erdőségeiben lőtt 6000 vadat az osztrák fővárosban fogyasztották el. A tehenészet és a sertéstelep rendszeresen természetes trágyát adott el a környező gazdaságoknak, melyből 9000 mázsát a vasút továbbított. A szombathelyi vasútállomáson feladott árucikkek jelzik a vonzáskörzet iparosodottságát, iaz üzemek országban betöltött szerepét. A legnagyobb menynyiségben vasúton szállított iparcikk a tégla volt. A három szombathelyi gyár évente 4—5 millió faliitégilát és cserepet gyártott. Korszerű technológiával rendelkezett, mert körkemencét használtak és szénnel tüzeltek. A gyárakból kikerült termékek nagyobb részét helyben használták föl, 6—700 ezer darabot szekereken fuvaroztak a környékbeli építkezésekhez, 12 ezret vasúton továbbítottak a ímegyei megrendelőkhöz. 10 A feldolgozott áruk közül nagy mennyiségű {9000 q) gazdasági gépet szállított a vasút. 11 A városiban akkortájt működő két gazdasági gépgyár és fémöntő közül csak a Mayer iés fia cég ipartelepéről került feladásra áru. Az 1875 óta működő üzemiben 300 munkás dolgozott. A termékekből mintegy 8000 darab gazdasági gépet Budapestre vittek a vasúti kocsik, s a tíég ottani raktárából folyt az árusítás. A környékről érkező gabona őrlését végzi a szombathelyi mailom, ahhonan 5500 mázsa őrleményt küldenék a vasút segítségével a győri és a pinkafői vonal állomásaira. Az állomás közvetlen szomszédságában működött Holzheiim Gábor fafűrészelő telepe, mélynek évi termelése 1200 q fatörzs feldolgozása. Ugyanott kezdett el Wolf Jakab és társa gőzfűrésszel dolgozni 1895-ben. A két faféldoilgozó 200 q deszkát, padlót a megyében, 500 má50
