Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón

zsát Bécsben értékesít. Kásforgalmú, de országos jelentőségű volt Miayer Móric gyufagyára Szoimba'tibelyen. Az 1867 óta fennáló üzemben 30—40 állandó munkást foglalkoztattak;, s az általuk gyártott gyufából 350 mázsát a Pozsony és Győr irányába fekvő állomásokra szállított a vasút. Az állomáson legkisebb tételként feladott 200 q cementlapot a ifafűrészelő telepen mellékesen 'készítették, s a karnyékbelli településeken (került felhasználásra. Vas megye székehlyéről és az állomás vonzásába tartozó településekről sokféle árut továbbított a vasút. A forgalom nagyobbik felét mezőgazdasági termények tették ki, ide a hagyományos gabonafélék meMett megjelent az ipari növények közül a cukorrépa. Az állatforgiallom nem volt olyan nagy, mint azt előzetesen várná lehetett. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy il895-ben még nem fejeződött be a fajtaváltás ezen a vidéken, s az esetleges feleslegeit a környék gazdaságai felvásárolták. A belterjességre egyértelműen utal a tej és a trágya vasúti forgalmazása, mivel ezek csak az új fajták és a nagyüzemi állattartás eredményekénit jelenhettek meg. A város liparosodottságát mutatja, hogy a feladott áru jelentős része különböző üzemekből került forgalomba. Különösen megnöveli az iparcikkek fontosságát az a tény, hogy valamennyi gyártó, a legkorszerűbb berendezésekkel állította elő áruját, s a dunántúli városok közül csak néhányban veit hasonló jelentősége az ipari létesítményeknek. Szombathely a korabeli hazai átlag fölött álló gazdásági struktúrát mutat a vasútállomás áruforgallmi adatainak tükrében. Az állomásra érkezett áruk A itizennyolcfóle útnak indított áru mellett 31 fajta érkezett az állomásra. Legnagyobb mennyiségiben különféle fát raktak ki a vagonokból. A 42300 q tűzifa a pinkafői vonalról és Körmendről került a városi felhasználókhoz. A nagy mennyiségűül 000 q) épületfát a századi orduló nagy szombathelyi építkezéseihez szállították Rohonc környékéről és (Szentgotthárdról. Az állomás mellett működő fafeldolgozóba 1500 mázsia fatörzs érkezett a felsőőri erdőkből, ahonnan fenyő talpfákat is küldtek kis mennyiségben (800 q). A felsőőri fakérget (8000 q), a kőszegi gubacsot (1000 q), a köflaohi cserhéjat a szombathelyi bőrkikészítőik használták. A Köflach környéki erdőkből származó 1200 mázsa fadrótot, a Bécsből, .Triesztből, Liesángből és Klagenfurtból érkező ként, foszfort és miniumot Mayer Móric gyufagyárába szállították. A vonzáskörzetben működő mezőgazdasági nagyüzemek használták fel a Mosonszentjánosról érkezett 4000 q szénát, a Lauzendorf—Pellendorf állomáson föladott 1000 mázsa műtrágyát. A büki cukorgyár melléktermékeként előállított 30 ezer mázsa répaszeletet és 15 ezer mázsa használt csontszenet a tehenészetben hasznosították. A környék gazdaságában megindult átailafcuilást jól mutatja, az osztrák fővárosból és Prágából vásárolt 250 darab mezőgazdasági gép. Az állomás vonzáskörzetéban működő tehenészet nagy tételekben szállított tejet Ausztriába, de ezzel egyidejűleg a szombathelyi tejszövetkezet is folytatott begyűjtést a megyében. A 3800 hektoliter tejet Felsőőr környékéről és Körmendről szállította a vasút a megyeszékhelyre. A vároai lakosság igényeit elégítették ki a Németszentmiihályról küldött 300 mázsa tojással, a Kirnbauer József által működtetett körmendi gőzimalomból vásárolt 2000 q őrleménnyel. Elsősorban Szombathelyen használták föl, de a vonzáskörzet lakói is vásároltak a Fiúméból és Triesztből érkezett 5000 hl kőolajból, az 1200 q rizsből és a 2600 q kávébői és fűszerekből. Az ajkai üveg (600 q), a gráci sör (12500 hl), a nagyka51