Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón

letes összeírását, ebben külön tüntetitek föl Szombathelyen a MÄV áruszállításait és külön jelezték a Délá Vasút vonaladra átment vagy onnan érkezett kocsik tartalmát. A munkát Edvi Illés Sándor MÄV hivatalnok vezetésével végezték, és az állami vonalak mdmden álloonására kiterjedt.

2 A haitáimas vállalkozást két kötetben Budapesten adták kd 1896^ban. „A Magyar királyi Allaímvasutak és az üzemükben lévő helyiérdekű vasutak áruforgalmi viszonyai" címet viselő, majd ezer oldalas mű lehetővé teszi, hogy a korabeli forgalom legkisebb tételéit is nyomon követhessük. Ez a .munka segítette a Millennium kiállítási anyagának összállításáit, melynek közlekedési pavilonjában számtalanszor hivatkoztak Edvi Illés Sándor könyveire. A vasúti felmériésekkel párhuzamosan országos gazdasági összeírás is volt hazánkban, melynek ismerete <és használata pontos kép 'megrajzolását teszi lehetővé.

3 (Saijnois a rniagánvasutak állomásairól neim készült hasonló adatfelvétel, s így az egiész országról egyenlőre nem alkotható összefoglaló kép.) Ezek után lássuk, hogy milyen volt Szombathely vonzása az 1895. esztendőben/

1 A vasútállomás — a város lakóin túl — 10 település forgalmi központja volt, illetve ennyi faluba továbbították a tehervagonokban érkezett szállítmányokat. A vonzáskörzetbe tartozó települések közül Szőlős (2,0) Üj-Perint (4,3) iés Zanat (4,7) volt öt kilométeres távolságon belül. Kaimon 5,8, HerénySenyefa 7,7, Söpte 9,1 kilométerre volt az állomástól. A nárad lakosok 10,8, a nagy-aszonyfaiak 12,4, a kis-asszonyfaiak 12,9 kilométeres utat tettek meg gyalog vagy szekéren a vasútállomásig. Legmesszebbről — 18 kilométerről — a pornóialk utaztak, ha vonatra akartak szállni. A szombathelyi állomáshoz vonzódó településeken 22 701 lakó élt, akiik közül 16 133 fő a városban,, 6568 fő a környező falvakban lakott.

5 A vasút szolgáltatásait igénybe vevő települések részletes adatai rendelkezésre állnak, melyek közül a korabeli szakemberek a forgalom szempontjából külön fontosságot tulajdonítottak az állomás körzetében iműködő nagyobb uradalmaknak. Szombathely környékén a püspökség 1959. kat. holdas újperinti és Mária Terézia királyi hercegnő 1607 kat. holdas pornói birtokát tünteti föl a forrás.'

5 A többi megművelt földön — 18 416 kat. holdon — kis és közepes nagyságú gazdaságok működtek. Az állomáson feladott áruk A vonzáskörzetből nagy mennyiségű gabonát raktak vagonokba, amit a környék szántóföldi termelésre kiválóan alkalmas földijeiről takarítottak be. A vasi megyeszékhely környékén az országos átlag fölött adta vissza a föld a belevetett magot. Búzából 9,5, árpából 8, zabból 7,5 és rozsból 7 mázsa termést takarítottak be egy katasztrális holdról.

7 A megtermelt gabona egy részét helyben használták föl, a többit elszállították Szombathelyről. Legnagyobb tételben búzát raktak vagonokba, larniit Ausztriába lés a Monarchia határain túlra fuvarozott a vasút. A 75 ezer mázsa búzát a Bécs környéki és a stájerországi felhasználókhoz, a 60 ezer mázsát dél németországi fogyasztókhoz továbbították a szereivónyék. A búza kivitelének iránya jelzi, hogy ebben a térségben jól érződött a nyugati piacok szívó hatása. Belföldre egyáltalán nem küldtek búzát Szombathelyről, s a zabot is (2000 q) Bécsben és Prágában fogyasztották el. Hasonló útirányban közlekedtek az árpát szállító vagonok. Árpából küldtek ugyan Győribe 2100 mázsát, de a Fürstenfeldbe, Gráoba, 4!)