Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

1. szám - ADATTÁR - Majdan János: A szombathelyi vasútállomás vonzása a századfordulón

4 vasutak építésével. Továbbra is magánvállalatok kezdeményezték a hazaii hálózat bővítését, de az engedélyezési eljárás során a pesti minisztérium nagy kedvezményeket adott az elsőrendű vonalak építőinek. A meghirdetett fellendítő akaióban a társulatok államai kamatgainanciát kaptak. -Ez pedig azt jelentette, hogy az új vonal megépítése fejében a kincstár garantálta az érdekelt részvényesek számára az évenkénti kamat kifizetését. Az előzetesen megállapodott kamatot akkor is megkapták a vállalkozók, iha egyetlen szerelvény sem haladt végig a vonalon. Ezzel a anódszénre! kívánták serkenteni a hazai vasutak építését, s 1871-ben így készült el a Szombathelyre befutó második vonal. Az országgyűlés 1869. évi V. törvénycikke megadta az engedélyt a „Magyar Nyugati Vasút" kiépítésére. A kormány nagyon rövid időt — 3 évet szabott meg a munka befejezésére. Ezalatt kellett megépíteni a Győrből Szombathelyen át a gyanialfalrvai határállomáshoz, illetve a Székesfehérvártól Kisoeliliig (Celldömölkig) húzódó pályákat. A kivitelezést a „Magyar Általános (Hitelbank" által szervezett társulat végezte, melyhez az építkezés megkezdése után csatlakozott egy bécsi hank. A „Weikersheim lés társa" vállalta, hogy az országhatártól Grácig húzódó szakaszon folytatják a kivitelezést. 1871. október elsején Győriből befutott az első szerelvény Szombathelyre. Pontosan tizenegy hónap múlva az országhatárig közlekedtek a társaság kocsijai, s 2872. október 3-án megnyílt a székesfehérvári összeköttetés is. Ettől a naptól kezdve Szombathely két elsőosztályú vonal metszéstpontjába került. A vasi megyeszékhely vasúti csomóponttá a helyiérdekű vonalak megépülésekor vált. A magyar országgyűlés 1880-han iktatta törvényibe a helyi forgalom lebonyolítását segítő XXXI. törvénycikkét, amely lehetővé tette a kisebb terhelésnek kitett „vicinális vonalak" kivitelezését. A csak nappali forgalomra, a helybéli gazdaságok árufuvarozására berendezkedett helyiérdekű vasutak a már működő vonalakhoz képest gyengébb alépítményekkel, kevesebb szállítmányt továbbítani bíró mozdonyokkal és kocsikkai rendelkeztek. Az ezeréves magyar állam ünnepségeit Szombathely valóban úgy köszönti, mint a .megye minden tekintetben székhelyvárosa. A gazdasági központ kialakulásában nagy szerepük volt a négy irányban húzódó elsöosztályú és a négy tájegységet a városhoz kötő helyiérdekű vasutaknak. A felsorolt vonalak építéséhez számtalan érdekes történet fűződik. Nem volt szó a Magyar Nyugati Vasút különleges szerződéseiről, az államosítások körüli huzavonákról, a vicinálisok forgalmairól, az üzletvezetőség megszervezéséről és sok fontos eseményről. A Szombathelyre befutó vonalak részleites bemutatására nincs mód, csak a város fontosságát érzékeltető forgalmat lehet röviden ismertetni. Az állomás vonzáskörzete A szombathelyi állomásira egyaránt befutottak a Déli Vasút és a MÁV szerelvényei. Baross Gábor minisztersége óta a több vállalat által működtetett pályaudvarokon az Államvasutak biztosította a forgalom lebonyolítását, az 'üzemeltetést. Általában a magánvasút személyzettel képviseltette magát, de a zavartalan forgalom megkívánta az egy kéziben összpontosuló vezetést. Így volt ez Szombathelyen is, ahol a MÁV alkalmazottja volt az állomásfőnök, de a Déli Vasút dolgozói is részt vettek az áruforgalom lebonyolításában. Amikor 1895-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium átfogó képet akart kapni a működő vaspályák gazdasági jelentőségéről, s elrendelte az éves forgalom rész48