Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)

2. szám - ESEMÉNYEK, HlREK - Pete Györgyné: Krónika. Felnőtt honismereti tanfolyam. Gyermek honismereti tábor

Mészáros Imre, a HNF Megyei Bizottságának titkára, aki 'többek között a moz­galom megnő vekedett szerepéről, szövetségi politikánkról és a cselekvő haza­fiság 'erősítésárai szállt. A honismereít a neimzati tudat védelmét, állandó meg­újítását szolgálja, s ezt a Népfrontnak is kötelessége támogatni. Szikossy Fe­renc, a Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója, a HNF Országos Tanácsa Hon­ismereti Bizottságának alelnöke a honismereti táborok felújítását szorgalmaz­ta, s szólt a pályázatok fontosságáról. Bariska István, a megyei szakbizottság elnöke hangsúlyozta, hogy nemzeti önbecsülésünket erősíti, ha a múlt tárgyia­sult emilékeivel értően bánunk. Pethő Gyula, az MSZMP Vas Megyei Bizott­ságának munkatársa Nemzeti emlékhelyek Vas megyében című előadásában ezek nyilvántartásba vételének módszereiről és fontosságáról szólt. Zsámbo­ki Árpád, a megyei itanács képviseletében a honismereti közösségek segítését elemezte a helyi politika szolgálatában, -melyben a sárvári szakkör példaimuta­tásban elölj ár a 'megyében. Dr. Naszádos István ismertette a szakkör történetét, majd Kiss Sándor, Sárvár Városi Tanács elnöke köszöntötte a szakkört, megköszönve a tagoknak húszévi, a város jövőjét alakító-segítő munkáját. Hangsúlyozta, hogy ez az önszerveződő közösség három generáción át tudta pozitívan segíteni a város­politikát, a közművelődést, a nyitottabb politizálást. A megyéből és a városból összesereglett mintegy 150 fős résztvevő elégedetten nyugtázta, hogy ezúttal ne>m maradt el az erköílcsi elismerés. A sárvári honismereti szakkör Miniszteri Dicséretben részesült, dr. Naszádos István pedig Vas megye bronzplakettjét ve­hette át Zsámboki Árpádtól. Június első felében Nemzetiségi élet szüorvón földön címmel tartotta meg soron következő összejövetelét a körmendi Hazafias Népfront honismereti mun­kacsoportja. A meghívott előadó, a rábaitótfalui születésű és máig ott élő Zsám­pár László szólt a vasi szlovén központ, Szentgotthárd 'és a vonzáskörzetébe tartozó hét település lakosságának helyzetéről, az anyanyelvi utánpótlás gond­jairól. Az összejövetelen környezetvédelmi témakörben tartott színes diákkal illusztrált előadást Komjáthy Kálmán. Június 24-én Regionális (Vas, Veszprém, Győr-Sopron, Baranya megye) Honismereti Konferencia színhelye volt Szentgotthárd a városi tanács, a HNF Városi Bizottsága rendezésében, a Megyei HNF Honismereti Bizottságának tá­mogatásával. A konferencia témája az országos honismereti mozgalmat aggasz­tó elöregedés, a fiatalok megnyerésének módszere, taktikája és stratégiája volt. Július 4—8-ig rendezték meg a XVI. Országos Honismereti Akadémiát ebben az évben Komárom megyében, Tatán. Kanyar József, a HNF Országos Honismereti Bizottságának elnöke ismertette az akadémia célját és főbb té­máit; 'tapasztalatcsere a honismereti mozgalom és az egyháziak kapcsolatáról, nemzettudatunkról, történelmi emlékeink .megóvásának szükségességéiről. Az előadások és korreferátumok is e két fő téma köré fonódtak. Nemzettudat, ma­gyarságtudat a XX. században oímmel tartott bevezető előadást dr. Juhász Gyu­la akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Szónoki szenve­déllyel sürgette nemzetismeretünk, imagyairságtudatunk vizsgálatát, e téma — napjaink sürgető követelményeit szem előtt tartó — újragondolását. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságainak itagja, államminiszter. A nemzeti eimlékhelyek és a nemzettudat kérdéseiről, majd a nemzeti egységről és a ma­gyarságtudat összefüggéseiről beszélt. Juhász Gyula és Pozsgay Imre előadásaihoz kapcsolódott két korreferá­tum Dr. Soproni Sándor a tudományok doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom