Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1988. (Szombathely, 1988)
2. szám - ADATTAR - Krajczárné Cierna Lubica: Adalékok a Vas megyei népi kollégiumok történetéhez
remekei is szerepelitek az ajánló listán — Swift, Zola, Goethe, Gogol, Dosztojevszkij, A. Erainoe, Malraux, Sinclaiire, Wells, Hasek; Svejkjével bezárólag. A történelemkönyveket már ismertettem, részben ezek kiegészítéseként, de önállóan is ajánlották elolvasásra Durkheim: A szociológia módszere, Flegler: A filozófia története, és Freud: Bevezetés a psichoanalízisbe c. munkáit. Az ismétlések után a vizsgák következtek, pontos munkarendjükről ismét a központ gondoskodott, a lebonyolítás eredményeit versenyszerűen számolták el. Aki legalább a 60%-os teljesítményt nem érte el — elégtelennek minősítették. A kollégisták tanulmányi osztályzatai tehát szelektív hatásúak voltak, de ezen kívül az 1948-as óv már a kollégiumok szociális összetételének statisztikia javítását is érzékelteti. El kellett távolítani az oda nem valókat. A kizárást biztosító okok között szerepelt: osztály idegen elem, kulák, az ellenség, függetlenül osztályhelyzetétől, a tenulimányaiikat elégtelenül végzők, bukottak és bukdácsolók, destruáló elemek, lusta, munkakerülő kollégisták, akik különböző okokra hivatkozva nem járnak nyelvórákra, szemináriumokra és általában viselkedésükkel, aratikollektív magatartásukkal, komoly jellembeli fogyatékosságukkal, értelmi korlátoltsággal, vagy egyéb irányú fejlődésképtelenségükkel akadályozzák a kollégium munkáját, azokat „kirúgják". Az 1948—459-es tanévben már nyoma sincs a sokszínű világnak. A kollégiumi nevelés és oktatás lényegében már csak a politikai szemináriumokra szűkült. A munkabeszámolók kritika gyakorlására indítanak, de nem meddő lelkizésekre, psichologizálásofcra, hanem építő munkakritika gyakorlására, a lelkiző és „kiinyíró" önkritika-kritika helytelen volta helyett. Népi kollégiumok — van akiben ellenérzést váltainak ki, van aki bennük élt, van aki nem tud róluk semmit. A teljesség igénye nélkül, néhány mozzanat kiragadásavai, de nem értékelésével (mert az már volt néhány), a népi kollégiumok sorsa úgy van megírva, hogy felőrlődjenek a ibelső demokratikus törekvések és a külső diktatórikus önérvényesítés ellentmondásában, ,és önmaguk történetén példázzák, hogy nem lehet a társadalmat osztályszerkezeti határokkal és lojalitási normákkal demokráciára és diktatúrára osztani. A népi kollégium elsorvasztásának a tenye a jelen eleven ténye, tehát mindannyiunké. JEGYZETEK Népi kollégiumok 1939—1949. Szerk. Rottier Ferenc. Bp., Akad. K. 1977. A dolgozat elvi megállapításaira vo- A felhasznált levéltári anyag jelzetei: natkozólag lásd: Vas Megyei Levéltár (a továbbiakban Révész Sándor: A befüstölt szabadság. VaML) XXVI—652/1 — „Felsőbüki Célok, 1988. március. Nagy Pál" Népi Kollégium. CelldöVas Károly: íNevelós a Felsőbüki Nagy mölk. 1947—49. VaML. XXVI—651/1. Pál Kollégiumban. =Vasi Szemle, 1946. 1—89. Sárváni „Bartók Béla" Né1972. 4. sz. pi Kollégium irata 1 !. 50
