Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Kövesdi László: Párthatározatok
kaszhaitarokkal dküdöníteni. Ertle lehetőséget csak a tartalomjegyzék kínál. A dokumentumokban szereplő problémák, a kifejtés módja., a szerkezeti öszszeáliítás utad az egyes idősz|akok jellemző folyamaitadina, föntosafob mozzanataira. A koalíciós időszakban tartott pártkoinjfeinenciákon a poliitükai problémák kerültek középpontba, az 1960-es évitázedfoefni lezjajloitt párbédtekeziletek hangvétellé, az leisiemányek eJlentimoindáslos Ibemuitatása is jelzi a bonyolult, itiszfcáziaitlan és egyre feszültebbé váló viszonyokat. Az 1967 uitám tantott párbértefcezilieitek tisztultabb mondainirvlailója, és koncepciókat tartalmazó, a gazdiasági fejlődést. középpontba helyező ós szerfciezetileg is viMgiosabb dokumentumai az éntelimezés!t, a feldolgozásit az eseményekben való éLigazodást is könnyebbé teszik. A tematikái csoportosítás is rendszerezettebb, villáigosalbb. Az egyes témacsoportok szerkezetileg is elkülönülnek; a gazdasági viszonyok, a társadalmi szilára öszszefüggésiei, az iidleológiai és művelődéspolíitiklaa, a partéiét jielílemziőinek tárgyalása képlazi az egyes 'bénniacsoporitiokat, AZ EGYES IDŐSZAKOKBAN KELETKEZETT DOKUMENTUMOK TARTALMI VONATKOZÁSAI A koalíciós kormányzati rendszer néhány jellemzője A radikális pmograimot képviselő pántok bázisla a felszabaduláskor és az utána következő években ,szá!mbelii!ll£g , (kicsi votit. A Magyar Kommunista Pántnak nem voltak szerviezebeli a felszabadulás előtt, »és la Szociáldemokrata Pánt szervezeteit is újjá kellett allakítami. A gyáripari imunkásság részaránya a, munkásságion belül is alacsony volt. A parasztság tömegei érdekeltiek volitlak a demokratikus átalakulásiban, de zártságuk és elszigeteltségük révéin a politika imánti érdeklődésük is csak f okozaitos|an erősödött meg. A politikailag aktívabb rétegük a módlosabb parasztság volt, eziérit a Kisglazdapánt bázisla a tölbbi párténál sokkal nagyobb vollt. A városi kispolgári rétegek és az értelmiségiek száma ugyan nem volt jelentős, különben is a közigazgatásiban nagyobb számban sziefeplő tisztviselőket a négi irendszer megitleistesítői'nek tekintve megbízhaitatlannak minősítieitték a radikálisabb pnogrammiall fialiLépő pántok. E rettegek kapcsolataik és pozícióik .révem nagyobb haMss|a! voltak a politikai nézetek alakításában, akkoir is, ha nem kapcsolódtak ibe valamelyik párt tejviékenysiégébe. Ilyen körülmények között a polgári demokrácia jelszavait és eszméjét hirdető pártok előnyösebb helyzetibe kerülitek és maguk mög|é tudták szárítani a. radikálisabb megoldást hirdető politikai irányzatokat. Mindezek mellett számolni kellett a lakosság vallásosságával és a katolikus egyház világnézetét, táirsadalmá magatartását is formáló befolyásaivá!. E kiolrlátozó tényezők ellieniéme is 'gyorsan létrejött a dtemokratikus koirmiányzat intézményrendszere, de élesebb politikai küzdelem közepette, mint az olyan megyékben, alhoil a blailoldiali pártok társadalmi és politiklad bázisa szilárdabb volt, A (Lakosság (körében a demokratizálódás vontatottabban h)aladt, a lakossági öilkaimazkodiás a kibontakozó politikai szükségletektől indukált folyamiatokhoz késedelmes és a politikai mechaniziniusit is ingerlő volt. Az intézményrendszer elend krdtükla, dU. az egyes intézkedések ellőni megnyilvánulás is gyakotrdbb volt. Az MKP helyi vezetése e vdszlonyokat a dokumentumok t|anúság|a szerint figyelemlbe vette a .politikai tévéklelnységélben. Fő figyelmét szervezeti kialakítására és megerősítésére ifordította, arra törekedett, hogy a megye minden településén megalakuljon a kommunista szervezet. Poli'tdíkájának tengelyébe a reaikcdó elteni harc került. Igyekezett a tö79
