Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Kövesdi László: Párthatározatok

megbefolyását erősíteni, ennek érdekében vetette fel a ímegyie dolgozó (rétegeit leginkább érdeklő kérdésekelt és képes Módit a legégetőbb gyakorlati feladatok megoldására mozgósátiamli. A faoaiíeiós pártokihoz Maló viszonya nem vtolit következetes. A miegyeá piaHütHkaá küzdőtérlen együttműködött a baloldali pártokkal, de az üzemekíbein a szociáldeimiokralták visszaszorításaira törekedett. Munkájáit a közpointi szervek: útmiuifeaibáslai, rendelkezésied állapján szervezte, a helyi érdeikek országos képviseletéire azonban csak korlátozott lehetősége viollt. A pártérdek korlátlan érvényesítését a politikai mechanizmusban kialakuló ellenőrző mechlainizmus fékezte, ezért tiehált ebben aiz időszakiban, a párt résziéről rugalmas reálpolitika érvényesült, és igyekezett a maga politikai mozgási terét más pántok rovására is bővíteni. Az ötvenes évek politikai viszonyainak jellemzői Ez évek története ellisntmonidásois és bonyolult tönténéseken állapul, a korszak tanulmányozása sem egyszerű, misnt ia dolkiumentuimiok is nagyon paradox viszonyokat muitialtnak be. A politikai mozgás soikíblan eltorzult és a proletárdiktatúrának egy személyi kultusszal terhes, torz válitozaitához íviezetett. A tömegeik valóságos komítroillját biztosító meatoamzimusok, amlalyek léte 1947-iben stalbiilnlak látezott, 1948 után teljesen megszűntek. Nagy szerepet kaptak a személyi ^kapcsolatok és a hierairahikus függőségi viszonyok. Gyakorlatilag felszámolták a váliakozói jöviedelmlezcségrie és a Ikerleskiedelemire orientált gazdálkodást, a. gazdaságban a hivatalli mintájú szervezettség vált uralkodóvá. A gazdasági és társadalmi problémák megoldását az erőltetett ütemű növekedésiben látták és álfionradaimi türeilmetiensé|g|g|el erőszakosan avatkoztak be ai társlaidalmi fejlődés folyamaitábla.. A türeilimetlenségí és a velejáró kudarcok mégiinkább elmélyít ették a feszültségeket és <gytoirsították azok éleződését. A fieszültségiaket okozó gondokért egyaránt fellelőssé tették a jobboldali szociáldemokratákat és a klerikális reakciót, (1950. jún. 11. pártertiekieizilet beszámolójából) időinkéint a pártfunfcdonáiriusok tapasztalatilianságát «is okként említik. A megoldást az erősödő tisztogatással keresték („magy számiban lepleztünk le és ziátrtunlk ki a pártból ellenséges elemeket") uo. 1950 őszén megalakultak a tanácsi szervek, .tevékenységük azonban egyoldalúvá vált, a begyűjítésre, az adószedésrie, a tegosíitáslok végrehajtására és a közellátási nehézséglek enyhítésére korlátozódott. A megyei pártszervekre a felsőbb szervek utasításainak tömkellege zúdult, amelyeiket igyekeztek vagy túlbuzgón teljesíteni, vagy a helyi viszonyok gondjlai mérséklésére korlátozottan végrehajtani. A helyi érdeikek országos érvényű képviseletének lehetősége ebben az időszakiban szinte megszűnt. Az 1957 utáni időszak főbb jellemzői Az MSZMP 1957. júniusi országos értekezlete 'határozatában foglalt álláspont alapján a felsőbb állami irányító szerivekfntek előírták, hogy több hatáskört adjanak át az alsóbb szerveknek:, és „összhangot kell teremteni a központi irányítás és helyi szervek önállósága között". — Ezen elvek szerint a területi szervek éndékérvényiesítési lehetőségei bővültek. A társadalmi és gazdasági fejlődés új körülményeinek kialakulása és a gazdaságpolitikai koncepció koirrekciójla megyénk gazdasági fejlődésének feltételeit kedlvezően változtaitták meg. A politikai szervezetek számra szükségessé vált a társadalmi viszonyokban ta80