Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)
2. szám - ADATTÁR - Farkas Ferenc: A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium múltjából
FARKAS FERENC A SZOMBATHELYI NAGY LAJOS GIMNÁZIUM MÚLTJÁBÓL I. Rövid történeti áttekintés A gimnázium alapítólevelét 1772. július 1-én írta alá Mária Terézia. Ugyanebben az évben megindult a gimnáziumi szintű oktatás. A tanítás a jezsuiták és a piaristák Magyarországon hagyományos tanrendszere szerint folyt. 1806-ban jelent meg a II. Ratio Educationis, amely átfogó rendszerbe foglalta a korszak állami közoktatásának ügyét. Érvényesítette a vallási türelem elvét, hangsúlyozta a magyar nyelv művelésének fontosságát és hasznát a latin mellett és a német helyett. Megállapította, hogy az iskolák — függetlenül aittól, hogy egyházi vagy világi irányítás alatt működnek — tanügyi szempontból csak a világi hatóságoknak tartoznak felelősséggel. Az 1808—09-es tanévtől kezdték meg a tanítást a gimnáziumban a csornai premontrei szerzetesek. Ök végezték az oktatómunkát egészen az intézet 1948-ban történő államosításáig. A XIX. század második negyedében a reformeszmék és a reformkor törekvései behatoltak ,az iskolaügy területére is. Az újító törekvésekkel szemben visszahúzó erők is felbukkantak. Például: a magyar nyelv rendes tantárgy, de tankönyve láttám; a:z első magyar nyelvű tankönyv pedig csak tizenöt évvel később jelent meg vallástanból. 1844-től az oktatás nyelve — néhány tantárgy kivételével — magyar. A szabadságharc idején a tanítás szünetelt, az iskola épülete szálláshelyül szolgált a nemzetőrök részére. A XIX. század második felében több, az iskola helső életét, szerkezeti rendjét, tartalmát meghatározó esemény történt, melyek végső eredményeként megszületett a magyar közoktatásügy „végleges" polgári reformja, mely megveti alapját a XX. század első fele modern magyar iskolarendszerének.! A gimnáziumi oktatómunka előterében a természettudományok álltak. A szaktanárok munkájára évtizedek Ihosszú során át jellemző volt a magas szintű szakmai tudás és az oktatómunka hatásfokának javítására való törekvés. A századforduló táján a fizika kísérletező jellegű tanítása valósult meg. A gimnázium az ország élenjáró iskolái közé tartozott mind a fizika tantárgy oktatását, mind az eszközállományát tekintve. 2 Ami az ifjúság önképzőköri tevékenységét illeti, a (legfontosabb megemlítenünk az 1855—56-os tanévtől induló, a nyolcadik osztályosok által szerkesztett folyóiratot, a iBimbófüzért, amelyben a diákok írásait, szépirodalmi munkáit gyűjtötték össze és adták ki. A Bimbófüzér egészen 1939-ig jelent meg. A két világháború közötti időszakban „az ellenforradalmi Magyarország soviniszta — irredenta és keresztény ideológiája érezteti hatását a Bimbófüzérek munkájában" 3 , de felfigyelhetünk a hivatalos szemléletet megkérdőjelező nézetekre is. 4 Az iskola történetének áttekintése után érkezünk el az 1940-es évek közepéhez. Javában tartott a második világháború. Megalakult az antifasiszta koalíció a fasiszta Németország és csatlósai ellen. 63
