Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ADATTÁR - Mesterházy Sándor: Ostffyasszonyfa történetéből

MESTERHÁZY SÁNDOR OSTFFYASSZONYFA TÖRTÉNETÉBŐL Helységnevek: AZZONFOLUA 1257: Zalai okit. I. 23.,, AZZONFALWA 1346: Csánki II. 734., AZZONFALWA (1544. Ostffy cs. It. m. cs. V.), AZZONFFALWA (1571. VML Káptjkv. VI. köt. 394), ASSZONYFALVI: OLSFI vagy OSTFI. Hunyadiak., kora: Dr. Csánki Dezső II. köt. 732 p. Ostffyasszonyfa Vas megye országosan ismert tájegységének egyik históriai múltú községe. A „kemenes" szó szláv eredetű, a kameny szóból származik, jelentése kő, kavics. Valószínű, Felsőkemenes kavicsos földterületét akarták jelölni a szóval. A honfoglalás idején szláv település volt ezen a vidéken. A kavicsos területen egészen a múlt század közepéig csererdő volt, erről nevezik a kemenesaljai dombhátat „Csernek". A községet az Ostffy családról nevezték Ostffyasszonyfalvának a reformáció kezdetén, a 16. század közepén. Azelőtt Boldogasszonyfalva volt. [Bucsunapja Nagyasszony ünnepén (aug. 15.), Mária-ünnepen van.] A „falva" szó az 1700-as évek elején rövidült „fa"-ra. Bizonyos, hogy a község régi magyar település volt, az Ostffyak családi birtoka. A Képes Krónika és a Budai Krónika Osli kun vezért említi a cserhalmi ütközet leírásában. Salamon király (1063—1074) a kunbesenyő származású Oslu vezért kunjaival együtt Sopron m. keleti felébe telepítette le. A határvidék őrzése volt a feladata. Faradon volt három eke földje. A 13. században Osli falu alapítása is a család nevéhez fűződik. Oslu vezért, ezt a pogány harcost, aki védte hitét, Vörösmarty Mihály is megénekelte a Cserhalom című költeményében. Pogány hitéért való küzdelemben 1070-ben életét vesztette. Utóda, I. comes Oslu 1150 körül monostort alapított Csornán. A premontreiek szerzetesrendjét ő hozta Magyarországra. A tatárjárás idején Ostffy Herbord élete kockáztatásával menekítette IV. Béla királyt (1235—70) Dalmáciába. Királyi adományként kapta (donatio regia) a karakói vár ispánságot, mely Várkeszőig terjedt. Ekkor kerültek az Ostffyak Kemenesaljára. A reformáció előtti időkben több róm. kat. főpap volt a családból. 1323ban Miklós váradi püspök, 1347-ben István budai prépost. Az első esztergomi érsek, Kanizsai János, aki 1395-ben kapta Rómától a prímási címet (+1418), az Ostffy nemzetségből származott. Nem a Kanizsai, hanem az eredeti Osl nevet használta (Johannes, filius Johannis de genere Osl). Az Ostffyak 1250 körül várat építtettek a Rába és a Lanka patak mocsaras területén. Ez volt a Kígyókővár (Csonkavár dűlőnév ma is őrzi nevét). Ezt a várat 1403-ban Garai Miklós nádor leromboltatta Ostffy Ferencnek Zsigmond királlyal szembeni ellenkezése miatt. 1436-ban Zsigmonddal való megbékélés után a dombon, a mai róm. kat. templomot is magában foglaló területen, 1456-ban felépült az újabb vár. Ezt a várat 1680 augusztusában I. Lipót (1657—1705) császári seregei a templommal együtt lerombolták. A templomból megmaradt a szentély és a sekrestye egy része. Vastag és erős falai ma is bizonyságai a várszerű építkezésnek. A vár lerombolásának oka az volt, hogy Ostffy Miklós várában me34