Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)
1. szám - IN MEMORIAM - Oszkó Zoltán: Molnár Dezső (1911—1987)
pagandájat jelentette? Ez is az « titka marad legtisztább proe*ÄÄÄ Í'^Í.T? 1 * a ""»»"«« ««*«n. értékből, amikor SrJA^JÍS*" 1 *" nem szé Sy<*^>- Akkor volt iP atri6ta, akkor szakadt nies mijjnkáia Q *«T U * t ,„ ' ae lgv ltette- E s éppen ismerés fX™S? ™ kája - • tel es b ^rés előtt -, amikor megindult a fel^aeres folyamata, hogy a mult egészének ismerete és vállalása nélkíi iL emberség (internacionalizmus), sem magyarság {hazafiság „Z fiT Ezért hiánya pótolhatatlan. ^ ^azatisag) nem lehetséges. F^f^ST^ f*™': Szütetett l»l-beD Szombathelyen, a szombathelyi Faludi Gimnázium (ma: főiskola) után Eötvös^coUégistakérTvéLT^i p Y ^Sní^^T 8 ^' bat0na a tóború utalsó 'honapjaiban ^ad francia hadifogoly. Különböző tanári feladatokat látott el 1943 és 19fii toww^ dapesten, Kaposvárott és Szombathelven köXn f v \r gyei Szabadművelődési FdÄÄÄ VJlEÍÜ?" SÄJlSSlÄ^^ 1986- ~* A Vasi NAGY ÁRPÁD MOLNÁR DEZSŐ (1911-1987) Megtisztelő felkérés érkezett számomra a szerkesztőtől: mutassam be Molnár Dezsőt, a Vasi Honismereti Közlemények olvasóinak. Megegyeztünk az egyébkent is esedékes, hosszas baráti beszélgetés időpontjában Molnár Dezső barátommal. A kegyetlen halál azonban áthúzta terveinket. Élete utolsó pillanatáig rajongással szeretett felesége egyedül fogadott. Üres volt a tolószéke, amelyben élete utolsó 13 évét töltötte, és olyan magányosnak itthagyottoak, üresnek tűnt szép családi háza is amely pedig tele van általa festett, rajzolt képekkel' bőrkötésbe örökített írásaival, gazdag és sokW**,™i Kf*k. j ,. oldalú életpályája arany és ezüst okleveleivel serSt LS ^ dUl í l *?«*>***«, hiszen a kérdező torkát Tgy XesSt ^^^^^^^^S^^^ Sebek- Aztón *-*" a köny S 67
