Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Szombathely kánoni vizitációi. 1

kap tőlük a plébános? — Először is a vargák minden újhold vasárnapon, a halottak napján és Szent Márton hitvalló, püspök ünnepén. Ezért évente Űrnapján 4 forintot adnak. — Másodszor a mészárosok céhe a négy évnegyedes vasárnapon 4 mise után évente 2 forintot, vagyis egy mise után 50 dénárt, de ők ugyanazon céh lámpáit és fáklyáit használják. — Harmadszor a csizmadiák céhe csak Szent Imre ünnepén vesz részt a misén, ők semmit nem adnak azon kívül, hogy 4 gyertyát gyújtanak ímeg az oltáron, aimit azután visszahagynak a plébános részére. Felajánláskor azonban valamennyien kis gyertyákat és ezekkel együtt egy vagy két dénárt adnak át, alhogy ez főtisztelendő Ozoili Ferenc, egykori helyi plébános feljegyzésében található. Ez a szokás azonban jelenleg már nincs meg, mert a mostani vizitáoióra egybehívott bíró és ülnökei tagadták, hogy szokásban lenne. — Negyedszer a szűcsök céhe

12 Szent János evangélista ünnepén saját fáklyáikat felhasználva, de a plébános gyertyáira fizet 1 forintot. — ötödször a csapók céhe Szent József ünnepén az oltárra 2 égő gyertyát és 25 dénárt ad. — Hatodszor a takácsok oéhe Szent István első vértanú ünnepén saját fáklyákat és gyertyákat használja, ezeket maguknak visszatartják és a plébánosnak adnak 40 dénárt. — Hetedszer a molnárok céhe Szent György ünnepén a plébánosnak ad 24 dénárt és a saját céhük gyertyáit és fáklyáit .használják.

13 — Nyolcadszor a lakatosok oéhe Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a plébánosnak 25 dénárt ad és szintén saját gyertyáikat és fáklyáikat /használják. — Kilencedszer a szabók céhének nincs miséje, de Űrnapján 1 forintot ad a plébánosnak. Itt megjegyezzük, hogy amikor valaki e céhekből a magisztrátusba kerül, ugyanazon céh kiváltsága szerint a Szent Márton templomnak 4 forintot adományoz.

14 A plébániát főtisztelendő Kazó István, a Vasvári Káptalan prépostja, kapornaki apát, soproni javadalmas vezeti, aki magyar nemzetiségű, szoimbathelyi, mintegy 42 éves, Grazban teológiai doktorátust szerzett. A ihurnán tárgyakat a győri alutmnátusban (papnevelő intézet) tanulta, a bölcseletet Bécsben a Pázmány Kollégiumban, a teológiát Graziban. Erre a plébániára Főtisztelendő néhai Tormásy Péter vasvári prépost ajánlása után Méltóságos Kollonich Lipót bíboros, akkori győri püspök, 1685. év Szent Katalin napján vezette be. Nem lehet tudni, vajon ünnepélyesen vezették-e be hivatalába, ímert a vizitáció idején /távol vo.lt

. Rokonsága nem ól a plébániaiházlban, de nővére és sógora más házból ide járnak szolgálatára. „Mindent Isten és a Boldogságos Szűz Mária nagyobb dicsőségére!" Iskola. A plébániának van iskolája a mezővárosban, közel a püspök lakóhelyéhez, a várhoz. Az iskola régente Szent Márton községben volt, ahogy a plébánia is. A 'már föntebb említett méltóségos és főtisztelendő Draskovich György püspök ia plébániával együtt áttelepítette ós a várhoz tartozó telken helyezte el, aanit népiesen Viszak-nak mondanak. Ez az iskola mind külsőleg, mind belsőleg messze rosszabb állapotban van, mint a plébániaház. Építését és felújítását a mezőváros urai a pöspökre hárították arra hivatkozva, hogy régi időtől és mindig a püspök urak javíttatták és gondoskodtak szükségleteiről. Ezelőtt is a nagyemlékű Draskovich György 'építtette új alapokon. Közvetlenül mellette egy alkalmas és eléggé nagy kertje van. Az iskolamester a város lakóitól nem kap készpénzt, csupán az iskolát látogató diákoktól. Éspedig azoktól, akik a betűvetést tanulják negyedévenkint 25 dénárt, az alsósoktól 30 dénárt, a felsősöktől 40 dénárt. Az iskolához a következő szántóföldek tartoznak: a Sárhátainál 2 hold, ettől nem messze 6 hold, a Bogaczón belől 4 hold, a iLaiposhalmán 3 hold, a 60