Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

1. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Szombathely kánoni vizitációi. 1

Bárod erdő .melletti útnál, népiesen a Kiserdő uttya mellett 6 hold, a Kis erdő mellett két helyen 12 ihold, a Csapregi útnál 30 hold, a Főszörben 6, a Vörös keresztnél 2 hold, a Vízköz nevű víz alatt 4, a Picsonta uttyánál 4, a Föluezajói kútnál 2, a szőlőihegyen d erdő. Az iskola jelenlegi mestere Kuniics Ferenc, magyar nemzetiségű, szombat­helyi, katolikus, 38 éves, a humán tantárgyakat a retorikát is beleértve Győr­ben tanulta és itt a testület névjegyzéklébe felvételt nyert. A magyar ének nélkül kísért temetéskor 6 dénárt kap, ha magyar éneket is énekel, akkor 25 dénárt, az éjszakai éneklés után megegyezés szerint. A ha­lott kiharangozásakor 25 dénárt adnak néki, ebből 10 a harangozóé, 15 pedig a templomé. Ha a két kisebb haranggal iharangoznak, 10 dénárt fizetnek és ezt a harangozó kapja. Ezzel kapcsolatban a mezőváros panaszkodott a plé­bánosra, mert 'ha a megszokott eseteket meghaladóan harangoznak, a plébá­nos 7, vagy még több garast fiizetitat, aimi nem indokolt. A mezőváros lakói ugyanis a harangozással elegendő temetési szolgálatot tesznek. Az ilyen ter­mészetű javadalommal kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy ez a mód és a templomban lévő írás honnan ered. A plébános ugyanis a felvett összegről senkinek sem adott számot. A kripta taxájáról isimert, hogy a plébános és a káptalan tagjai maguk kőzött szétosztották és ezért az elhaltakért misét mu­tattak be. Hogy ez továbbra is így történjék, azoknak magas ítéletére bízzuk, akik ebben illetékesek. Nagy Mihály győri éneklőkanonok, sajátkezűleg. JEGYZETEK 3. 4. A tarragonai zsinat 8. kánonja már 5. az 516. évben úgy emlékezett meg a vizitációról, mint régen kialakult szokásról. „Elrendeljük, hogy az ősi szokásrendet tartsák meg és a püs­pök évente látogassa meg egyház­megyéjét." Gratiani decret. II. r. X. 1. Erről, továbbá más vizitációval kapcsolatos történelmi és fegyelmi kérdésről lásd: Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása. Bp., 1910. — Az alább közölt vizitációs jegy­zőkönyvben is van egy utalás ar­ra, hogy a vizitáción jelen volt a mezőváros bírója és a tanácstagok, az ülnökök. 6. A főesperesek maguk mellé veszik a jegyzőt és tartoznak saját szemé­lyükben a püspök szándóka szerint ott elvégezni a látogatást, ahol ők a főesperesek. Az elvégzett látoga­tásról egy hónapon belül be kell számolniok, a tanúk vallomásait és 7. az összes aktákat tartoznak előter­jeszteni. Trid. Sess. XXIV. decr. Caput 3. Canooes et deer eta Sacr. Conc. Tridentini. Venetiis. 1698. A kötelező előírásokat a Pontificate Romanum tartalmazza. Pontificate Romanum Clementis VIII. Venetiis. 8. 1792. pag. 382—387. A Tormásy féle vizitáció az első ismert ilyen jegyzőkönyv Szombat­helyről, de ez eredetiben nincs Szombathelyen, csak hiteles máso­latban található meg. Egyébként Házi Jenő olvasatában a Burgen­landi Tartományi Levéltár 1961. évben kiadta. Burgenländische For­schungen. Heft 46. — Az itt közölt jegyzőkönyv a Kazó-féle vizitáció kiegészítő része, amelyet Nagy Mi­hály győri kanonok készített el. Kazó István ugyanis szombathelyi plébános volt, önmagát nem vizi­tálhatta. Eredeti szövege latin nyel­vű. Magyar fordítását adjuk közre. Telekesy István (1633—1715) győri nagyprépost, 1689-től csanádi püs­pök is. 1699-től egri püspök lett, a Rákóczi féle szabadságharc támo­gatója. Ezért megfosztották püspök­ségétől és Szarvaskő várába inter­nálták. Ezek exempt szerzetesi közösségek voltak, amelyek a vizitáció szem­pontjából nem tartoztak a püspök joghatósága alá. A kánoni látoga­tás jegyzőkönyvében e két temp­lomra vonatkozó adatok ezért hiá­nyoznak. A vizitáció Széchényi György her­cegi címét említi, de az esztergomi 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom