Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti-helytörténeti továbbképzés huszonharmadszor. Gyermek honismereti tábor. Krónika

nulással táncházat szerveztünk, az esti órákat pedig különböző műsorokkal színesítettük, (Ciróka együttes műsora, Tanai Erzsébet és Németh Tamás népzenei műsora) a tábori életet, az együttlétet. A gyerekek több esetben maguk is szerveztek esti műsorokat egymás szórakoztatására. Az előadásokon, foglalkozásokon elhangzottakból, esténként vetélkedőket tartottunk, hogy felmérjük mennyire figyeltek a gyerekek, és mi mindent rögzítettek abból, amit hallottak. A tábor előadói dr. Bechtold István ornitológus, dr. Bariska István levéltáros, dr. Buocz Teréz régész, Pálffy József helytörténész, és muzeológus voltak. A programban egész napos kőszegi kirándulás is szerepelt. A város megismerésére azt a .módszert próbáltuk ki, hogy maguk a gyerekek legyenek az idegenvezetők. Tetszett nekik az ötlet, és lelkesedésüket jelezte, hogy a kirándulás előtti napokon nagy izgalommal válogatták ki a felkészüléshez szükséges könyveket, (a BDMK állította össze a tábori kiskönyvtárat). A gyerekek bebizonyították, hogy ilyen komoly feladatot is meg tudnak oldani. Az értékelésre azt a módszert választottuk, hogy minden csoportnak pontoznia kellett a másikat, így egymásra is jobban figyeltek. A kirándulás azzal zárult, hogy este egy közös vetélkedőn lehetett számot adni mindarról, amit hallottak, láttak Kőszegen. Mind az idegenvezetési feladatért, mind a vetélkedőn való jó szereplésért jutalomban részesültek. A tábor színhelye Velem és környéke is lehetőséget adott arra, hogy gyalogtúrával egybekötve megtekinthessék a bozsoki kastélyt, és a cáki műemlék pincesort. Az új ismereteket adó, nagyobb odafigyelést, koncentrálást igénylő délelőtti előadásokat igyekeztünk a délutáni órákban gyakorlatiasabb tevékenységekkel oldani, pl. a gyerekek számára nagy élményt jelentett, nagyon készségesen, lelkesen vetitek részt a szalonnasütés előkészületeiben (rőzsegyűjtés, tűzrakás, a szalonna és a kenyér elosztása) és utolsó este pedig együtt főztek paprikáskrumplit, és sütöttek kürtöskalácsot. KRÓNIKA a jelentősebb honismereti eseményekről (május 1—október 31) Tizenötödik alkalommal rendezte meg a HNF Országos Tanácsa és BAZ Megyei Bizottsága az országos honismereti akadémiát Sárospatakom az YBl-díjas Makovecz Imre tervezte művelődési házában. Az ország minden megyéjéből összesereglettek, több mint másfélszáz honismereti munkás-egyetemi tanártól az önkéntes kutató-gyűjtőkig — nagy érdeklődéssel nézett az akadémia munkája elé, hiszen két fő témája — amit plenáris üléseken, majd szekcióüléseken dolgoztak fel — a honismeret és a művelődéstörténet, valamint a falukutatás, az aprófalvak helyzete és a honismereti mozgalom kapcsolata volt. Kanyar József, az Országos Honismereti Bizottság elnöke köszöntőjében a jelenlevők igényét fogalmazta meg: feleletet a honismereti mozgalom időszerű kérdéseire, és ösztönzést az új formák bevezetésére. Pozsgay Imre, a HNF főtitkára a mozgalom felvetette kérdésről — mely minden magyar számára égetően fontos — beszélt. Mit jelent a haza ma? Kifejtette — történelmileg elemezve — hogy hazánk mai gazdasági-társadalmi-politikai helyzetében sürgető a nemzeti önismeret elmélyítése, amely nélkül a közérzület megcsalhat bennünket. 91