Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)

2. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Pete Györgyné: Honismereti-helytörténeti továbbképzés huszonharmadszor. Gyermek honismereti tábor. Krónika

Igen fontos a nemzeti önérzet, de nem tudjuk jól használni kellő nemzeti önismeret nélkül. A honismereti mozgalom egyik hivatását éppen abban látja, hogy elmélyítse a nemzeti önismeretet. Politizálásra szólította fel a honismereti mozgalom híveit, mégpedig úgy, hogy a múltat méginkább megismerve lehet e tudás birtokában megoldani a jelen gondjait. Hiszen a nemzeti önismeret nemcsak a történelmi tudást, hanem a múlt tapasztalatainak alkalmazását is jelenti. Vannak sorskérdések, amelyek nemzetünket foglalkoztatják. Elég okunk van aggodalomra a népesedés, az egészségügy, a morális züllés miatt. A honismereti mozgalom egyik feladata lehet átgondolni a sorskérdéseket, és jó irányban ösztönözni a közgondolkodást. A délutáni plenáris ülés középpontjában a honismeret és művelődéstörtének kapcsolata állott. A fő (referátumot Kosáry 'Domokos akadémikus tartotta a történelem és a nemzeti művelődés kérdésköréről. Két kérdéssel foglalkozott elemzőén: a történeti fejlődés miképp hozta létre a nemzeti művelődést, és mi a történelem szerepe a mai és a holnapi nemzeti művelődésben. A referátumot kiegészítő korreferátumok: Ködöböcz Józseftől '(a sárospataki szellem mivel járult hozzá a magyar művelődés alakulásához) és Bodolay Gézától (a művelődéstörténet néhány módszertani kérdését vetette fel a sárospataki Ifjú Egyesület példáján) hangzottak el. Falukutatás egykor és ma — ez volt a fő témája az akadémia második plenáris ülésének, melynek fő referátumát Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke tartotta. Történeti áttekintést adott a falukutatás főbb korszakairól, módszereiről és céljairól, a megalakult intézményekről, társaságokról, mozgalmakról, a szépirodalom érdeklődéséről, egészen a XVIII. sz-tól, amikor a tudósok figyelme már a parasztság felé fordult. Korreferátumában Űjszászi Kálmán professzor a falukutatás sárospataki hagyományaira tekintett vissza, Viga Gyula, pedig az aprófalvak mai helyzete és a honismereti kérdésköréről beszélt. Hangverseny-program, valamint BAZ megyei hagyományőrző együttesek és néptáncegyüttesek műsora szórakoztatta-pihentette az akadémia résztvevőit. Egész napos kiránduláson — négy útvonal közül választva — megismerhették a borsodi-zempléni-abaúji- táj szépségeit, gazdag irodalmi-történelmi hagyományait, nevezetességeit, műemlékeit. Garamvölgyi József, a HNF Országos Tanácsának titkára zárszavában hangsúlyozta: a falukutatás feladata ma elsősorban az, hogy feltárja mit jelent, az elhibázott településfejlesztés, és mi lehet a korrekció módja, útja, lehetősége? Kifogásolta, hogy több megyében a honismeret csak „mellékága" a közművelődésnek, holott valójában annak minden ágát átfogó, egybekapcsoló tevékenysége kell, hogy legyen az ismeretterjesztéstől a művészeteken át a hagyományőrzésig és ápolásig. Végezetül az akadémia elfogadta a jövő évi programtervezetét és Komárom megye szíves meghívását. 1988-ban a XVI. Országos Honismereti Akadémia színhelye Tata lesz. Tematikája A honismereti — helytörténeti munka műhelyei címet kapta. Ezen belül szó lesz: 1. Az iskolai munka a fakultációtól a tudományos diákkörökig. 2. A szakkörök és a művelődési otthonok, 3. a várbarát körök és más egyesületek honismereti eredményei-gondjai. 4. A nemzetiségiek körében végezhető munka, kapcsolat a határon túli magyarokkal. 5. A közgyűjtemények helytörténeti-mozgalmi lehetőségei. A tervezett tematika alapján egyértelmű, hogy operatív munkaértekezlet jellegű akadémia megrendezésére kerül sor a jövő évben, melynek látogatására megyénk honismereti 92