Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1987. (Szombathely, 1987)
2. szám - ADATTÁR - Farkas Ferenc: A szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium múltjából
son, utoljára március 4-én, közvetlenül a gyönyörű székesegyháznak 3 /4 13 órakor történt elpusztulása előtt," 20 tudniillik a Székesegyház apszisát és freskóit bombatalálat érte. Ezenkívül a tanulóifjúság részit vett a különböző körmeneteken is. A diákifjúság tanórán kívüli szervezeti imunkát csak a gimnázium keretei között működő ifjúsági egyesületekben: az 50. számú Hunyadi cserkészcsapatban, az 1905 óta működő Mária-kongregációban, 2 ! az Ifjúsági Aero-körben, az Ifjúsági Segítő-íEgyesületban 22 és a diákkaptár 2 3 szervezetében végzett. Egyalránt tartózkodtak az iskolán kívüli szélsőséges mozgalmakban való, és a haladó mozgalmakban történő részvételtől, és a diákság inkább „ezek elől a komoly munkában ikeresett menedéket.' Szociális érzékük különösen a bombatámadások idején mutatkozott meg, amikor elsősorban és úgyszólván egyedül derék cserkészeink karöltve többi társaikkal vettek részt a mentési munkálatokban, a rendfenntartásban és a romok eltakarításában. Cserkészeink ezen kívül minden gyűjtés alkalmával is segédkeztek, karácsonykor pedig szeretetadományaikkal keresték fel a város szegény sorsú lakóit." 24 „A felszabadulás után minden kínálkozó alkalmat 'megragadtunk arra" — írja Pákay Arnold —, „hogy ifjúságunkkal az igazi demokrácia lényegét megértessük." Június 10-én a MADISZ által szervezett ifjúsági napon a tanulóifjúság teljes létszámmal részt vett. Például a július 8-án tartott tanári értekezleten a magyar nyelv tanárai: Bartal Zsigmond, Fedor Gábor, Fáy Ervin ós Gelencsér Pál közölték elgondolásaikat arról, hogy 'miként lehet megvalósítani a magyar nyelv és irodalom tanítását a demokrácia szellemében. Azonban ez nem jelenthetett mást, mint egyrészt az iskolai viszonyok háború előtti állapotához való visszatérést, másrészt a régi uralkodó osztály hatalma visszaállításának célját, a katolicizmus terjesztését. Hisz kik jártak a gimnáziumba? Ha azt vizsgáljuk, hogy a tanulók szüleinek mi volt a foglalkozása, illetve a társadalom melyik osztályába, rétegébe tartoztak, akkor azt láthatjuk, hogy a kisbirtokosok, kisvállalkozók, kisiparosok, köztisztviselők, tanárok, tanítók, papok, katona- és rendőrtisztek gyermekei alkották a tanulóifjúság többségét, vagyis főként az ún. középosztályba tartozó, kispolgári felfogású családok fiai tanultak a gimnáziumban. Ha ugyanezt a problémát a vallás oldaláról közeJítijíük meg,, akkor egyértelműen kijelenthetjük, hogy az iskola (tanulód római katolikusok, velük szemben elenyésző az öt református, négy evangélikus és egy görög katolikus vallású diák. Tehát az intézet tanulóifjúsága megfelelő bázis volt a fent említett célok szaunára. A háború az iskola épületét 'és felszerelését — bár az épületet bombatalálat nem érte — eléggé megrongálódott. ,227 ablaktábla betört, a tetőcserép megrongálódott. Az őrizetlenül hagyott könyvtárból és a szertárakból több tárgy eltűnt. A (bútorzat a kíméletlen, rendeltetésellenes használat miatt megrongálódott. Az iskola irattára és az 1808 óta meglévő anyakönyvek viszont épségben előkerültek a pincéből, ahová a háborús események miatt eldugták. 2 ? A honvéd hadbiztoinság kiküldött bizottsága az iskola épületében keletkezett károk összegét 193 095 pengőben állapította meg, augusztus 30-án. De amikor ezt az összeget december közepén folyósítani akarták, akkor az összeg a költségek 10%-ának fedezésére sem lett volna elég az infláció miatt. Ezért 66
